Kagome most az egyszer kellemesen ébredt. Se InuYasha kiabálása se Koga orrfacsaró barlangjának szaga. Végre Kagome úgy ébredt ahogy mindig is szeretett volna: meleg kényelmes ágyban, rózsákkal a hajában és az illatos gyertya emlékével a fejében és persze egy szerető férfival az oldalán. Kagome a kezére nézett és felelevenedtek benne az elmúlt este történései. Miután összehasonlította a két férfit rájött, hogy Hoyo sokkal jobb volt mint InuYasha. De valami oknál fogva Kagomét a szíve mégis InuYasához húzta. Hoyo még mélyen aludt ezért Kagome úgy döntött nem ébreszti fel hanem szépen lassan felöltözik és hazamegy. Persze Hoyonak nem szeretne beszámolni másik kis életéről az ókori japánban. Ezért persze mindent meg is fog tenni, hogy ne is derüljön ki. De úgy gondolta InuYashát úgysem érdekli, hogy mi van vele. Kagome ettől a gondolattól kissé elszomorodott, de ránézett Hoyora és máris jobb kedve lett. Kagome így hát felöltözött majd szétnézett a lalkásban. Olyan hatalmasnak tűnt. Hat óriási szoba Kagome tervezgetni kezdett. Benyitott a hálószoba melletti szobába. Valószínűleg az lehetett a dolgozó és egyben tanulószoba mivel Hoyo jogi egyetemre járt, hogy átvehesse apja helyét a cégnél. Ahhoz képest, hogy férfi és egyedül él egész rend volt a szobában. Az ajtóval szembe volt egy hatalmas íróasztal. Antik darab lehetett. Kagome beljebb merészkedett. Az íróasztal mellet volt egy kisebb aszal azon poharak voltak meg egy kis ital. Az asztal jobb oldalán egy irdatlan nagy szekrény volt telis tele könyvekkel. Kagome kiment és a dolgozószoba melletti szobába is benyitott. Ez lehetett a vendégszoba. Annyira nem volt pazar felépítésű mint a hálószoba de kellemes hangulata volt. Az ágy itt kicsivel kisebb volt, de ez is franciaágy volt. Nem volt baldachinos mint a másik csak egy sima ágy. Az ablakon fehér függönyök lógtak néhány helyen még virág is volt talán otthonosabbá akarta tenni a vendégek számára. Itt is volt szekrény, hogy a vendég tudjon hova pakolni. Biztos az őt meglátogató barátaira vagy a szüleire gondolt. Igaz ott laktak a városban, de mindig meglátogatták fiúkat és nála töltötték az éjszakát. Érthető ez a félelem hiszen egyetlen gyermek és a szülők már túl idősek voltak. Szerették volna ha már megházasodna mert megszerették volna érni az unokákat.

• Ha a többi szobában is körül akarsz nézni akkor közlöm veled, hogy azok üresek. – szólalt meg egy ismerős hang.

Hoyo volt az egy szál alsónadrágban vigyorral a képén. Kagoménak az este nem volt ideje jól megnézni a férfi testét csak érezni tudta. Méghozzá háromszor is. A fiú teste változatlanul gyönyörű volt. Teste izmos semmi súlyfelesleg, karjai izmosak lábai erősek, bár a haja kissé kócos volt, de ettől függetlenül még borzasztóan jóképű volt.

• Már fent is vagy?? Ne haragudj...csak.....csak.... – Kagome zavarában nem tudta mit is mondjon, de nem is volt itt szükség beszédre mivel Hoyo odalépett és szenvedélyesen megcsókolta.

Kagome úgy érezte mindjárt elolvad Hoyo karjaiban. A fiú megy csak mosolygott.

• Semmi gond. Elvégre ez nemsokára a te lakásod is lesz. Tudod mire gondoltam mivel nemsokára gyerekek is lesznek legalábbis remélem a többi szobát átalakíthatnánk gyerekszobának. Én arra gondoltam, hogy a baba legyen meglepetés és mindkét szobát kifesthetnénk csak az egyiket kékre a másikat rózsaszínre. Na mit gondolsz?
• Teljesen egyet értek veled. És mikor legyen az esküvő??
• Nem tudom talán egy hónap múlva.
• Ilyen gyorsan? Hoyo hova rohansz? De ahogy szeretnéd nekem is megfelel. Borzasztóan sok addig a tennivaló. Tudod mit most rögtön nekiállhatnánk a szervezésnek különben nem marad idő semmire. Nekem most haza kell mennem fürödni és átöltözni. Állásinterjúra kell mennem. Ne fáradj nem kell elvinned ,de tényleg tudod szeretnék gondolkodni, hogy milyen virágok legyenek meg kiket kéne meghívni. Az álláshirdetés után pedig elmondhatjuk a szülőknek a hírt.
• Hát ahogy szeretnéd szívem.

Ezzel Kagome csókot nyomott Hoyo szájára és felvette a kabátját és a táskáját és kiment az ajtón. Kagome örömmel tudhatta, hogy sikerült kisiklott életét helyrebillentenie. Nem gondolta volna, hogy Hoyo ilyen sikeres és jóképű lett amíg nem látta. Igaz Hoyo csak egy évvel volt öregebb Kagoménál. Kagome a hazafelé vezető úton úgy érezte, hogy valaki figyeli. Valami zajt hallott, hátara nézett, de senkit nem látott. Így hát ment tovább hazafelé. Kagome hazaért, de megint nem talált otthon senkit csak egy cetlit.

Kagome miután elolvasta a cetlit elment fürödni. Jó hosszú fürdőt tervezett hiszen csak reggel hét óra volt. Felhívta Hoyot, hogy még él és hazaért biztonságban. Miután letette a telefont már jelentkeztek terhessége első jelei reggeli rosszullét és rengeteg evés. Kagome megengedte a fürdővizet. A vízbe rakott különböző olajokat, illatosítókat, fürdőhabot és fürdősót. Miután a kád megtelt Kagome levetkőzött haját felkötötte és hossza elnyújtózkodott a vizben. Felidézte az elmúlt éjszaka csodálatos eseményeit majd amit InuYashával töltött éjszakát ez az élmény már kevésbé volt csodálatos Kagome számára. Főleg, hogy maradandó ajándékkal is megajándékozta. Miután megfürdött bekente testét testápolóval. Gondosan minden testrészt bekent egy kis rész sem maradt ki. Majd felöltözött és kiment a hátsó kertbe olvasni a kedvenc vámpíros könyvét. Alig olvasott valamit a könyvből valaki elkezdett köhögni.

• Szia nagyapa. – mondta Kagome anélkül, hogy felnézett volna a könyv felől.

Ezután még egy köhögés.

• Nagyapa nem vetted be a gyógyszered???

Kagome most már felnézett. Alig akart hinni a szemének. InuYasha állt elötte, de nem a szokásos kimonó volt rajta hanem modern ruha. Farmer, póló, sportcipő. Kagome nem akart hinni a szemének.