Kellemes tavasz id� volt, a l�gyan f�j� sz�l megrezegtette a f�k �gait, melyeken madarak csiripeltek j�kedv�en. Ekkor a f�k k�z�tt megjelent egy fiatal, csinos l�ny, aki szemmel l�that�an d�h�s volt valamire, vagy valakire, �s egy r�gi, �reg k�t fel� tartott. M�g�tte egy kutyaf�l�, feh�r haj� fi� loholt.

- Kagome! V�rj m�r meg! Hov� akarsz menni? - k�rdezte a fi�.

- Ha nem vetted volna m�g �szre, �ppen hazaindultam. Elegem van bel�led Inuyasha!

- M�gis mi�rt? Most mit csin�ltam rosszul? �llj m�r meg te ostoba!

- Inuyasha! Fekszik, fekszik, fekszik, fekszik!!

Inuyasha n�gyszer landolt a f�ld�n. Kagome gyorsan kihaszn�lta az alkalmat, �s beleugrott a k�tba. Sikeresen �t�rt a k�t m�sik oldal�ra, s meghallotta nagyapja k�nt�l�s�t. A nagypapa, hogy meger�s�tse var�zslat�t, s ezzel biztos�tva Kagome visszat�r�s�t, egy nagy t�l szak�t �nt�tt a k�tba, tet�zve Kagome bossz�s�g�t.

- K�sz�n�m nagypapa! Ez most igaz�n j�l esett!

- Kagome! H�t itt vagy? M�gis hatott a k�nt�l�som. Tudod, ez egy �sr�gi var�zslat, amit m�g a nagyap�mt�l…

- Nagypapa most m�r el�g volt a t�rt�netekb�l! Ink�bb seg�ts nekem kim�szni!

Miut�n Kagom�nak siker�lt kijutnia a k�tb�l, egyenesen a szob�ja fel� vette az ir�nyt �s r�fek�dt az �gy�ra. Nagyon �lmos volt. A Narakuval �s a szellemekkel v�vott csat�k sz�rnyen kif�rasztott�k. B�rmilyen rosszul is �rezte mag�t, most m�gsem b�rt elaludni. Mindv�gig Inuyasha j�rt a fej�ben. Nagyon szerette �t, de tudta, hogy �rzelmei nem tal�lnak viszonz�sra. Minden sebe mellett ez volt az, ami legink�bb f�jt neki, hiszen Inuyasha nem �t, hanem Kikyot szerette. “Mi�rt nem tud egy kicsit kedvesebb lenni velem. Mondjuk �gy, mint Kikyoval. M�gis mi van velem? Mikre gondolok �n? Igaz engem is nagyon sokszor megv�dett. De most nem gondolhatok erre, mert m�g tanulnom is kell. Holnap matek lesz, �s dolgozatot �runk. Musz�j k�sz�ln�m r�, k�l�nben megbukok”.

- Elegem van m�r abb�l az ostoba l�nyb�l! Rem�lem, �r�kre ott marad az � kis vil�g�ban! – d�h�ng�tt Inuyasha.

- Fejezd m�r be! – ki�ltott r� Sango. – a te hib�d, hogy ez t�rt�nt.

- Hogy �rted azt, hogy az �n hib�m?!

- �gy, hogy m�r megint hagytad, hogy Kagome megl�sson t�ged Kikyoval! F�jdalmat okozol neki azzal, hogy nem tudsz k�zt�k d�nteni!

- Sajnos ez igaz. – sz�lalt meg Miroku. – Szerintem bocs�natot k�ne k�rned t�le.

- M�r megint? Nem �rtem, hogy mi�rt mindig �n vagyok a hib�s, ha hazamegy.

- Akkor nagyon lass� felfog�s� vagy. – mondta m�rgesen Shippou.

- Ism�teld meg, amit most mondt�l! – ki�ltotta Inuyasha, mik�zben Shippou fej�t �tlegelte.

- �������… hagyd abba!

- El�bb k�rj bocs�natot!

- Bocs�nat, bocs�nat, bocs�nat!

- Egy�bk�nt pedig – mondta Inuyasha, miut�n elengedte a r�kaszellemet – mi k�z�t�k van ahhoz, hogy �n kivel mit csin�lok? Csak �tit�rsak vagyunk, semmi t�bb!

- Mi azt hitt�k, hogy a bar�taid vagyunk, de �gy l�tszik, t�vedt�nk – mondta Sango.

- Menj�nk. Szerintem egyed�l is nagyon j�l elboldogul. – sz�lt Miroku. – Viszl�t Inuyasha.

Miroku�k m�r elt�volodtak t�le, de Inuyasha m�g ut�nuk ki�ltott:

- J�l van! Engem azt�n nem �rdekeltek! Van el�g bajom n�lk�letek is!

Persze ez nem volt igaz. B�ntudata volt, mert siker�lt mindenkit mag�ra harag�tania. Odas�t�lt a k�thoz. “Vajon most mit csin�lhat Kagome? Biztos m�rges r�m.” Gondolt egyet �s beugrott a k�tba. Mikor �t�rt, felm�szott a Goshinbokura, �s onnan n�zte, mit csin�l Kagome. L�tta, hogy tanul, majd a l�ny feje egyre k�zelebb ker�lt az asztalhoz. Elaludt. Inuyasha egy bels� v�gyt�l vez�relve �tugrott a p�rk�nyra, �s bem�szott a nyitott ablakon. Le�lt, �s n�zte Kagom�t. “Milyen sz�p. Pont �gy n�z ki, mint Kikyo.”

- Inuyasha… fekszik – suttogta Kagome �lm�ban. Inuyasha elter�lt a f�ld�n. “M�ghogy a reinkarn�ci�ja! Egyeltal�n nem hasonl�tanak egym�sra!” Kagome fel�bredt a zajra �s megl�tta a f�lszellemet.

- Inu… yasha…? Mit keresel te itt?

- �n… semmit… csak… - a fi� zavarba j�tt, �s nem tudta mit mondjon.

- T�rt�nt valami?

- Nem semmi. Illetve m�gis. – mondta, el�re f�lve a l�ny reakci�j�t�l.

- Inuyasha ny�gd m�r ki!

- Khm… Miroku�k elmentek.

- Megint keresnek egy fogad�t, amit s�t�t felleg takar?

- Nem. Ez most m�s. T�bb� m�r nem j�nnek vissza.

- De h�t mi�rt? – d�bbent le Kagome. – Ugye nem te mondt�l nekik valamit?

Inuyasha m�lyen hallgatott, �s ker�lte a l�ny pillant�s�t.

- Teh�t igen. Inuyasha. Hogy lehett�l ennyire ostoba?!

Kagome odas�t�lt az ablakhoz �s t�relmetlen�l n�zett Inuyash�ra.

- Kagome most m�gis mit csin�lsz?

- Nem egy�rtelm�? Meg kell �ket keresn�nk!