(By: MajaLyolike)

1. rész

"Nagy durranás"

Késő este volt. Már mindenki aludt, csak Inuyasha őrködött. A nagy csendben néha csak egy- két tücsök ciripelése hallatszott. a tűz csendesen lobogott. Kagome hirtelen felriadt.

- Ékkőszilánkot érzek. - motyogta maga elé fáradtan. - Valahol nagyon messze.

Inuyasha aki eddig Kagomét figyelte hirtelen felkapta a fejét, és ijedten a messzeségbe nézett. A halk neszt egy óriási robbanás izzította fel, amit egy végtelenségből nyúló csatakiáltás követett. Sango és Miroku ijedten felriadt. Sango kérdőn rázta a fejét.

- Mi volt ez?!

Miroku nagyra tátotta a száját:

- Valaki nagyon mérges lehet!

Sango ránézett.

- Ha-ha-ha! Nagyon vicces! - mondta elunott hangon, majd Inuyasha felé nézett. - Nem kéne odamennünk?

Kagome, aki Inuyasha mellett ült, csak most vette észre, hogy a hanyou már áll. Inu nem habozott, rögtön rávágta:

- Szerintem is meg kéne nézni, mi folyik ott!

Szemvillanások alatt odaértek, de nem találtak ott semmit, csak romokat. Még holttestek sem voltak, valószínüleg porrá égtek. Inuyasha Kagome- ra nézett.

- Pontosan hol érezted az ékkövet, Kagome?

Kagome tekintetével egy ócska viskó felé mutatott

- Annál a házikónál, és még mindig ott van!

Inuyasha és Miroku odarohant, a lányok (, meg persze Shippo) követte őket. Végül Inuyasha morcosan odakiabált a többieknek:

- Ez a szilánk bárkiből is jött, már rég nincs!

- Ezek szerint a robbanásba a robbantó is belehalt, vagy ezzel a volt szörnnyel harcolt!

Mondta Kagome egy kicsit izgatottan. Majd egy kis csillogó valamit pillantott meg a "ház" mellett.

- Az ott mi?

Odament, majd a hamuból egy kis csillogó, poros hajgumit vett ki. Felajánlotta, hogy ő majd vigyáz rá, és a nagyapjával talán ki tudja deríteni, mi ez, mivel a nagyapja "mindent tud a múltról". Aztán felhozva a világát eszébe jutott, hogy röplabdabajnoksága lesz holnap, és hogy már haza kellet volna mennie edzeni.