Hát itt lennénk. – mondta Inuyasha. Szia Sango, hello Miroku!

• Na, hogy telt ez a pár nap? – kérdezte Miroku.
• Egész jól. – felelt Kagome és megcsókolta Inuyashát.
• Végre valahára összejötettek – sóhajtott Sango.
• Na jó menjünk mert még hátra van a küzdelmem Narakuval. – türelmetlenkedett Inuyasha.

• Ez nem lehet igaz! – őrjöngött Inuyasha. – Már csak Narakut kellene legyőznöm és nem találom sehol. Amikor meg nem keresem akkor állandóan felbukkan.
• Kagome, éhes vagyok! – hallatszott Shippou hangja.
• Azonnal adom. – mondta Kagome.

Ám amikor ki akarta nyitni a hátizsákját, elkezdett szédülni és elájult.

• Inuyasha, Inuyasha! – kiabált Shippou. – Kagome elájult!

Inuyasha rögtön odarohant és próbálta élesztgetni. Amikor látta hogy nem ébred fel felvette a lányt a karjaiba és ezt mondta:

• Vigyük el Kaede anyóhoz.

Kaede anyó faluja szerencsére itt volt a közelben. Ő gyorsan felébresztette Kagomét.

• Mit érzel, Kagome? – kérdezte.
• Amikor elájultam akkor előtte nagyon szédültem, most pedig hányingerem van. – felelte Kagome.

A többiek közben feszülten figyeltek.

• Mond Kagome, voltál fiúval mostanában? – kérdezte Kaede anyó. – Őszintén felelj mert ez nagyon fontos.
• Hááát … Igen.
• Akkor minden világos. Kagome, te állapotos vagy! – mondta Kaede anyó.
• Miiiiiiiiiiii!? – szörnyedt el Kagome.
• Hogy mondta? – kérdezte Inuyasha.
• Kagome kisbabát vár, ha jól sejtem a tiédet, Inuyasha. – nevetett Kaede anyó.

Mindenki csodálkozva nézett Inuyashára majd Kagomére. Ekkor nagy dübörgés rázta meg a faházat.

• Ez Sesshoumaru! – kiáltott Kagome. – Ez az ő szaga.
• Te hogyan érezheted így a szagokat? – csodálkozott Inuyasha.
• Minden bizonnyal a baba miatt. – mondta Kaede anyó. – A legendák beszélnek egy hatalamas erejű gyermekről amit egy hanyou és egy hatalmas erejű papnő hoz létre. Először azt hittem ez a gyereknek Kikyou lesz az anyja de mivel meghalt a reinkarnációja Kagome veszi át a szerepét.

Ebben a pillanatban Sesshoumaru rontott be a kunyhóba.

• Inuyasha, küzdj meg velem vagy add át önként a Tetsuaiga-t.
• Soha! – és Inuyasha nekirontott a bátyjának.
• Inuyasha! – kiáltott Kagome és kiugrott az ágyból.

Ekkor már a két testvér kinn harcolt a nyílt terepen. Nem telt bele sok idő és Inuyasha eléggé elfáradt.Kagome védelmezőn eléállt.

• Egy halandó. – mondta gúnyosan Sesshoumaru. – Te akarsz szembeszállni velem?
• Nem vagyok egyedül! – vágott vissza Kagome és egyik kezét a hasára a másikat Inuyasha vállára tette. – Próbálj csak közelebb jönni vagy megtámadni!

Sesshoumaru meg is támadta őket de ekkor egy fénykupola keletkezett körülöttük és aki ártó szándékkal közeledett feléjük nem jöhetett 10 méternél közelebb. Így Sesshoumarura is visszaütött a támadás.

• Mi ez? – kérdezte Inuyasha.
• A baba csinálja. – mosolygott Kagome.

Sesshoumaru is elcsodálkozott. Ilyen erejű védelmet még soha nem látott.

• Hogy lehet ez? - kérdezte meglepődve. – Egy halandó visszaverte a támadásomat?
• Nem én vertem vissza, hanem az unokaöcséd. – világosította fel Kagome.
• Az unokaöcsém?
• Igen. Inuyasha fia. Meg persze az enyém is.
• Látom ebben hasonlítasz apánkra. – gúnyolódott Sesshoumaru. - Te is beleestél egy halandóba. De arra kíváncsi vagyok hogy lehet egy félvér gyereke ilyen erős.
• Ezzel mire célzol? – kiabálta Inuyasha.