Kar�csonyi csillag

�

J� p�r �v eltelt m�r, feh�r h� hullott a t�jra mindent v�gtelen csendj�be burkolva, a t�volban egy apr� kunyh� gyertyaf�nyei pisl�koltak. Egy magas feh�rbe burkol�zott alak l�pkedett a kunyh� fel�, � is csendbe volt, csak a l�pteti t�rt�k meg az �jtatos csendet. Sz�rakozottan a v�ll�n l�v� pr�mhez �rt. �tfutott az agy�n hogy a kunyh�ban l�v�k mennyire f�zhatnak. Gyorsabbra vette a l�pteit, hogy el�bb �rjen a kunyh�hoz.

�

*

�

Kim�rt mozdulatokkal nyitotta ki az ajt�t, hogy ne j�jj�n be t�l sok hideg. Sz�tn�zett a szob�ba, egy pillanatnyi sp�t ut�n a bent l�v�k is �szrevett�k.

-�������� Sesshoumaru- sama! –ugrott a nyak�ba egy tizennyolc-tizenkilenc �v k�r�li fiatal n�. – �gy �r�l�k, hogy megj�tt�l! Boldog kar�csonyt! – �lelgette a szellem nyak�t a l�ny.

-�������� Az mi? – h�zta fel az egyik szem�ld�k�t az �lelgetett, am�gy a teste egy izma se moccant, mintha elv�gt�k volna.

-�������� Ugye nem vagyok neh�z? – k�rdezte v�ratlanul a l�ny.

-�������� Nem, Rin, dehogy vagy…- kezdett volna bele a szellem. Majd sz�rakozottan �t�lelte a kicsit fi�s derekat.

-�������� Nos a kar�csony- engedte el a szellem nyak�t �s gesztikul�lni kezdett, p�rszor �pphogy nem verte ki a youkai szem�t. – A kar�csony az egy kereszt�ny �nnep, J�zus az � Budha f�l�s�g�k sz�let�snapj�t �nneplik, �s n�ha az emberek aj�nd�koznak is egym�snak, meg �nnepi �telt f�znek, �s mivel soha nem mondtad meg mikor� van a sz�let�snapod �s m�s �nnepeket nem tartunk, gondoltam neked megtarthatn�nk a kar�csonyt! –fejezte be gy�zedelmes mosollyal a l�ny.

-�������� De nekem semmi sz�ks�gem �nnepre…- kezdte volna zavartan a szellem.

-�������� Csacsis�g- torkolta le a l�ny miel�tt belemelegedhetett volna a szabadkoz�sba – m�r minden megvan- �llt le a f�ldre �s f�radt mozdulattal �t ujjal h�trat�rta a haj�t – megjegyzem Jaken b�csi nem sokat seg�tett – soha nem �rtette ezt Sesshoumaru, Jaken sokkal fiatalabb n�la, akkor �t mi�rt nem kezeli az id�seknek kij�r� tisztelettel. Olyan k�t- h�rom �ve a l�ny fokozatosan sokkal k�zvetlenebb lett vele, m�r nem �gy b�nt vele mint ahogy egy ap�val vagy egy b�ttyal szok�s. – Cs�ccs le! – z�kkentette ki a gondolataib�l a l�ny. Majd le�lt a szellem mell� �s h�rom t�lat vett el�, a b�r�b�l finom van�lia illat �radt, amit most elkezdett elnyomni az �tel f�szeres zamata. A k�t szellemnek emberes adagokat szedett, majd az egyiket odavitte a sarokban duzzog� Jakennek, miut�n a m�sikat �tny�jtotta a nagy�rnak, v�g�l mag�nak is szedett egy keveset.

�

*

�

Egy ideig mindenki sz�tlanul evett, Rin Sesshoumaru arc�t f�rk�szte fekete szemeivel, a szellem mindenhova n�zett csak �ppen a l�nyra nem. P�r perc ut�n kezdett a hallgat�s terhess� v�lni.

-�������� Na? Hogy �zlik? – kapta el v�gre Rin a szellem tekintet�t.

-�������� J�l f�z�l, de ezt m�r elmondtam p�rszor – s�hajtott Sesshoumaru.

-�������� Nem is ezt k�rdeztem… - �rintette meg a szellem kez�t. Jaken m�g mindig a sarokba duzzogott, nem volt hajland� r�szt venni a t�rsalg�sban.

-�������� Igen, �zlik, b�r ilyet m�g soha nem ettem. – f�rk�szte a l�ny arc�t.

-�������� Azt el is hiszem, ez saj�t tal�lm�ny, tejsz�nes hal! – mondta b�szke hangon Rin.

-�������� �zletes – mosolyodott el� nagy sok�ra a szellem.

�

*

����������� J� f�l�ra m�lva m�r kinn �ltek a puha havon �s a csillagokat n�zt�k:

-�������� Boldog kar�csonyt Sesshoumaru-sama! – nyomott a szellem kez�be egy csomagot Rin.

-�������� Mi ez? – k�rdezte gyanakv�an a szellem.

-�������� Bontsd ki �s megtudod� - mosolygott sz�lesen a l�ny. �gy is lett a csomagban egy puha b�rb�l varrt v�d�tok volt a Tokijin kem�ny tokj�ra.

-�������� Rin… ez…. K�sz�n�m – mondta v�g�l egyszer�en a szellem �s mag�hoz �lelte a l�nyt. Rin csillog� szemekkel n�zett az arany szemp�rba, rem�lte, hogy a szellem v�gre �szreveszi mit �rez, hogy m�r nem a l�nya akar lenni. Ekkor isteni sugallatra Sesshoumaru is len�zett, tal�lkozott a tekintet�k. Maguk se tudt�k hogyan, de a k�vetkez� amire mindketten eml�keznek, az hogy szenved�lyesen cs�kol�znak.

-�������� �n… olyan r�g�ta v�rtam ezt – pirult el a l�ny.

-�������� De h�t…. Mi�rt?

-�������� Nem tudn�m megmondani, de szeretlek…- hirtelen cs�nd k�vetkezett amit Rin t�rt meg – N�zd egy hull�csillag! K�v�nj valamit Sesshoumaru-sama! – a szellem erre elmosolyodott.

-�������� K�v�nok m�g sok ilyen kar�csonyt – suttogta a l�ny puha nyakb�r�be.

�

BOLDOG KAR�CSONYT K�V�N MINDENKINEK AZ INUYASHADEMON!