A NYÁRI VAKÁCIÓ

Első rész : A találkozás

Sango érezte arcán a nap csiklandozó sugarait , lassan kinyitotta a szemét és felült a pihe-puha ágyba. Mélyet szippantott a levendula illatú levegőből és lassan oda sétált az ablakhoz . Oda lent az udvaron Inuyasha kergetett egy macskát , és megpillantotta a cseresznyefa hűvösében pihenő Mirokut.

-         Jó reggelt Sango !! – Kagome rontott be a szobába , mosolyogva mint mindig- Azt hittem soha sem kelsz fel ! Képzeld a fiuk bele egyeztek abba hogy a vakációt itt töltsük az én világomban , mit szólsz hozzá?Benne vagy?

-         Hát nem is tudom- nem igazán érezte magát itt otthonosan , Kagoméék háza barátságos volt ,  de olyan idegennek érezte – még is mennyi időről lenne szó?

-         Hát pár hónap egy , kettő esetleg három . Kérlek olyan jó  lenne! Végre megmutathatnám nektek hogy hol nőttem fel – mosolygott rá a lány.

Már többször átjöttek Kagome idejébe de soha sem töltöttek itt huzamosabb időt . Kagome biztos örülne neki , Inuyasha is jól érzi itt magát, Miroku  őt pedig nem igazán izgatja a dolog mindegy csak nők legyenek…

-         Rendben ha te ezt szeretnéd és a többiek is beleegyeztek …- mosolyodott el kényszerűen Sango.

-         Jajj de jó ! Hidd el nagyon jól fogjuk itt érezni magunkat!Elmesélem a fiuknak is a jó hírt – majd eltűnt a szobából .

-         Hmmm…- sóhajtott Sango – álljunk neki készülődni .

Fel vette azokat a ruhákat amelyeket Kagome adott neki kölcsön . Egy egyszerű farmer nadrág , és egy lila színű póló ami kicsit szűk volt rá.

Eközben a kertben:

Kagome örömtől ragyogó arccal lépett ki a házból:

Szóval Sango is bele egyezett – állapította meg Miroku . Majd felkelt a fa tövéből és besétált a házba. Kagome megdöbbent Miroku furcsa reakcióján , de csak hamar más terelte el a figyelmét :

-         Inuyasha ! Hagyd békén a macskát!!

Miroku besétált Kagome szobájába ahogy gondolta ott találta az éppen a hajgumi használatával bajlódó  lányt.

-         Szia!- lépett közelebb a megdöbbent lányhoz.

-         Nem hallottam hogy bejöttél. – fordult a fiú felé és abba hagyta a haja copfba rendezésének kísérletét , így a hosszú sötét haj leomlott a vállára.

-         Segíthetek? – a választ nem várta meg kivette Sango hajából a hajgumit és a fésűt majd gondosan felkötötte a lány haját.

-         Mióta értesz te az ilyesmihez ? –kérdezte döbbenten a lány .

-         Ez is sok rejtélyes jó tulajdonságom egyike – jegyezte meg mosolyogva Miroku . –Hallom bele egyeztél a maradásba.

-         Igen , tudom milyen fontos ez Kagomének és így Inuyashának is.

Eközben Kagome épp megterített a reggelihez :

-         Inuyasha ! Tedd le azt még nincsenek itt a többiek addig nem állunk neki a reggelinek!- jelentette ki határozottan Kagome.

-         Rendben csak ezt az egyet ! – és gyorsan eltüntette az aprócska kis péksüteményt.

-         Megkérhetlek arra hogy szólj a többieknek hogy eszünk.

A reggeli végeztével a lányok elpakolták a tányérokat , Miroku és Inuyasha pedig letörölték az asztalt . Teljesen egyedül voltak a házban ugyan is Kagome egész családja elutazott Európába , már nem is emlékezett Kagome mikor voltak utoljára nyaralni. Így Kagome felügyeli a házat amíg a családja haza nem ér.

Kagome Sangora nézett ott serénykedett a konyhában .

-         Ez a ruha nem neked való és ráadásul még szűk is! Menjünk el délután vásárolni neked és Mirokunak ruhákat mit szólsz?

-         Inuyashának nincs szüksége rá?

-         Áhh..- legyintett Kagome – ő egyszerűen nem hajlandó mást fel venni csak azt a farmernadrágot , a fehér pólót na meg a sapkát.

-         Hát rendben… - egyezett bele majd folytatta a mosogatást.

Délután mind a négyen neki vágtak a városnak. Kagome mindent megmutatott amit érdemes volt megnézni .

-         Fagyi! – kiálltotta Inuyasha és rámutatott az utca túl oldalán lévő kis bódéra.

-         Remek ötlet ! – állapította meg Kagome - Várjatok itt mindjárt jövök hozok nektek is!

-         Én is veled megyek ! – jelentette ki Inuyasha majd mindketten eltűntek az utca hatalmas forgatagába.

Sango és Miroku ott álltak egymás mellett . Egyszer csak egy hölgy jelent meg a tömegben . Szőke haja és zöld szemei alapján arra lehetett következtetni hogy külföldi .

-         Elnézést uram ! Megmutatná nekem mutatni  hol is vagyok pontosan? – és mosolyogva egy térképet nyomott Miroku orra alá. Miroku arcára kiülő vigyor alapján meglehetet állapítani hogy a reggeli borongós hangulata a múlté .

-         Hát ami azt illeti hölgyem – zümmögte Miroku és a térképet Sango kezébe nyomta – Nem tudok segíteni de ha esetleg kiengesztelhetném azzal….

-         Sajnálom kisasszony de mi  is most érkeztünk a városba ezért nem tudunk segíteni –lépet közbe a dühös lány  és a nő kezébe nyomta a térképet- Sajnáljuk!

-         Értem elnézést a zavarásért ! – mosolygott majd félre érthetetlen pillantást küldött Miroku felé és eltűnt a tömegben .

Kagome és Inuyasha megérkeztek a fagylaltokkal .

-         Tessék ez a tiéd! Ez pedig a tiéd! – nyújtotta át a hűvös édességet ami rájuk is fért egy ilyen meleg napon.

Három órára már beszereztek minden szükséges holmit . Elindultak haza felé , de más utat választottak a haza térésre . Sangot lenyűgözték a hatalmas épületek éppen az egyik tv tornyot tanulmányozta amikor egy erős ütést érzett a karjában . A megpakolt táska a földre esett felfedve ezzel a tartalmát.

-         Elnézést kisasszony nagyon sajnálom ! Ne haragudjon csak ..csak  nem figyeltem elnézést .- egy magas fiatal férfi állt Sango előtt sötét haja és elképesztően szép zöld szemei voltak. Milyen jó képű férfit gondolta Sango.

-         Nem én kérek elnézést ! - mentegetőzött a lány. A férfi felvette a táskákat a földről.

-         Bocsánat kérésem jeleként meghívhatnám egy italra?

-          Ami azt illeti ….- mentegetőzött ismét a lány.

-         Persze szívesen elmegy önnel !! – lépett közbe Kagome.

-         Remek! – mosolygott a férfi- Ami azt illeti most sürgős dolgom van de hat órakor várom magát  a La’mans kávézóban. Jajj milyen udvariatlan vagyok a nevem Yune , Yune Isako . Önben kit tisztelhetek szép hölgy?

-         A nevem Sango.

-         Sango, Sango… milyen gyönyörű név ! – hirtelen az órájára nézett – Jajj már ennyi az idő rohanom kell! Várom hatkor! Viszlát!- és sietve távozott a tömegben.

-         Jajj milyen jóképű fickó ! Sango olyan szerencsés vagy! – ölelte át barátnőjét Kagome.

-         Pfff.. felfuvalkodott hólyag ! Azt képzeli hogy elmész arra a nevetséges találkozóra! – morogta Miroku.

Sangonak valóban nem volt kedve hozzá , de hírtelen be villant a fejében az a kép amikor Miroku meglátta azt a külföldi nőt :

-         Igen is elmegyek! – jelentette ki vehemensen Sango .

-         Akkor siessünk haza ! Tökéletesen kell kinézned! – Kagome karon fogta a lányt és sietős léptekkel haza indultak mögöttük Inuyasha és a döbbent Miroku.

Mikor haza értek a két lány felsietett Kagome szobájába  a ruhákat rádobálták az ágyra.

-         Nem is tudom mit kéne felvenned! – Kagome körbenézett a sok új holmi között és kiemelt a kupacból egy krémszínű ruhát . – Ezt próbáld fel!  Sango bólogatott és felvette a ruhát.

-         Csodálatosan áll ! – csapta össze a kezét Kagome. Sango oda állt a tükör elé , a ruha valóban jól állt neki a krémszínű ruha hozzá simult karcsú alakjához a mellrész alatt egy kisszalag fogta körbe , a szoknya nem egészen a térdéig ért .

-         Mintha csak rád öntötték volna.

-         Valóban szép ruha – mosolygott Sango . Majd megfordult a tengelye körül hogy megcsodálhassa a ruha hátsó részét is .

-         Valamit kell kezdenünk a hajaddal is . –  Kagome az asztalhoz sétált és az egyik kisfiókból elővett egy szalagot ami épp olyan színű volt mint az ami Sango derekán ékeskedett. - Ez lesz az!Tessék! –át nyújtotta a szalagot a még mindig elvarázsolt lánynak.

-         Köszönöm ! – elvette az asztalról a fésűt , eszébe jutott a reggel amikor Miroku bontotta ki kócos fürtjeit  cseppet sem  fájt neki , elmosolyodott ostobaságán már megint arra a férfira gondol aki nem is foglakozik vele! A gondosan kifésült hajzuhatagot , és fejpántként azt a szalagot használta amit Kagome adott neki.

-         Csodás! Gyere mutassuk meg a fiuknak!

Lementek a lépcsőn Inuyasha és Miroku épp a tv előtt ücsörgött.

     - Figyelmet kérek!! –kiabálta Kagome.

Sango lassan leereszkedett a lépcsőn még eléggé bizonytalanul járt új cipőjében. A két fiú arca mindent elárult . Kagome tudta jó munkát végzett !

-         Na milyen ? Nagyon szörnyű? – kérdezte szégyenlősen Sango .

-         Nem ! Ellenkezőleg , csodálatos ! – Miroku közelebb lépett a lányhoz . Mélyen a szemébe nézett .

-         Mi mi az ? –kérdezte zavarodottan Sango . Zavarba ejtette az ahogy nézte őt.

-         Semmi , semmi – felelte Miroku ,  tekintetét  kiragadta a lány bájos bűvköréből  és kiviharzott a szobából.

-         Hát ebbe meg mi ütött ? – lépett oda Sango mellé Kagome- Indulnunk kell elfogsz késni .

AZ ELSŐ RÉSZ VÉGE

                                           ……………….        Folyt. Köv……………