9. fejezet. (16) (Korhat�ros, ha gondolod, ink�bb hagyd ki.)

Sesshoumaru finoman elh�zta a l�ny nyak�b�l a hossz� hajat, fej�t nyak�hoz nyomta majd m�lyen mag�ba sz�vta a l�ny kellemes, nyugtat� illat�t. Hanna finoman a f�rfi fels�test�nek d�lt. A d�mon m�lyen belecs�kolt a l�ny nyak�ba, mire a l�ny meglepetten fels�hajtott, Sesshoumaru finoman v�gig sim�totta a l�ny k�t oldal�t, �lvezte hogy egy ilyen gy�ny�r� l�nyt tarthat a karjaiban. K�zben finoman cs�kolgatta a l�ny nyak�t, apr� harap�sokkal halmozta el. Hanna nem b�rta tov�bb, megfordult karj�t a d�mon nyaka k�r� fonta �s m�lyen szem�be n�zett. Elvesztek egym�s tekintet�ben, a l�ny olyan t�zet l�tott a d�mon szem�ben, mint m�g soha. Szenved�lyt, szeretetet, f�lt�st, v�gyat. Sesshoumaru mag�hoz h�zta a l�nyt �s forr�n, szenved�lyesen megcs�kolta. Nyelv�k t�ncot j�rt a m�sik�val, a szellem Hanna sima, csupasz h�t�t simogatta, majd keze k�nnyed�n lejjebbcs�szott a l�ny fenek�re. Zih�lva v�ltak sz�t, a l�ny j�t�kosan siklott ki a f�rfi karjai k�z�l, �s a part fel� vette az ir�nyt. De a szellem gyorsabb volt, egy ugr�ssal a l�ny el�tt termett, vadul megcs�kolta, szemfogait a l�ny ajkaiba m�lyesztette, majd hirtelen mozdulattal felkapta �l�be a l�nyt. A part fel� vette az ir�nyt, de �t k�zben nem v�ltak sz�t. Sesshoumaru a l�nyt pr�mj�re fektette. A f�rfi Hanna f�l� m�szott, majd olyan k�zel hajolt hozz� hogy szinte ajkuk �ssze�rt, majd a d�mon besz�lni kezdett;

-         Kellesz nekem. Akarlak. Szeretlek!... – hangja rekedt, de l�ny volt.

-         Sesshy… �n is szeretlek! – a l�ny �r�lt hogy a szellem kimondja �rzelmeit.

A f�rfi nem besz�lt t�bbet, �jra a l�ny nyak�t kezdte el k�nyeztetni, kulcscsontj�n�l apr�kat harapott. Egyre lejjebb haladt, majd el�rkezett a gy�ny�r� form�s mellekhez, egyik kez�t a l�ny mell�re tette, mire a l�ny j�les�en felny�g�tt. Sz�j�ba vette a l�ny m�sik mell�t, apr�, �vatos harap�sokkal teljesen meg�rj�tette a l�nyt. Lejjebb haladt a l�ny form�s has�ra, finom puszikat lehet r�, k�ld�ke k�rny�k�t nyelv�vel csiklandozta meg. El�rt a form�s, izmos combokhoz. Finoman sz�tfesz�tette a l�ny l�bait majd a combok bels� fel�t cs�kolgatta. Kicsit feljebb cs�szott a n� szem�rm�ig, majd egy apr� puszit lehelt r�, Hanna megvonaglott. Tov�bb folytatta a n� k�nyeztet�s�t, majd sz�j�ba a vette a n� �rz�keny csikl�j�t, sz�vni �s nagyon �vatosan harapd�lni kezdte. Hanna j�les�en ny�gd�cselt, fej�t h�travetve �lvezte, ahogy szerelme k�nyezteti. Sesshoumaru nyelv�vel behatolt a n� test�be, Hanna erre leny�lt �s felh�zta mag�hoz szerelm�t, majd vadult megcs�kolta a f�rfit, meg�zlelve ezzel saj�t �z�t de nem foglalkozott vele. A szellem folytatta volna a n� k�nyeztet�s�t, de az nem engedte. Hanna belen�zett a f�rfi szem�be, Sesshoumaru tudta hogy mit akar a l�ny. Gyeng�den sz�th�zta a l�ny l�bait. Hanna feljebb h�zta t�rdeit, a szellem vissza fek�dt a l�nyra majd megcs�kolta, mikor sz�tv�ltak Sesshoumaru hirtelen a l�ny test�be hatolt. Hanna-nak ink�bb kelletlen volt, mint f�jdalmas, de mikor szerelme el�sz�r megmozdult test�ben jelentkeztek a f�jdalmak, szem�t k�nnyek bor�tott�k el, melyek lefolytak sz�p arc�n, k�rmeit Sesshoumaru v�ll�ba nyomta. A f�rfi belen�zett szerelme szem�be:

- Szeretn�d, hogy abba hagyjam? – k�rdezte agg�d� szemekkel a f�rfi.

- Nem, szeretn�m… ha ez lenne �let�nk legszebb �jszak�ja… - Hanna ezt szaggatottan, de elpirulva mondta.

Sesshoumaru v�rt m�g egy kicsit, azt�n mozogni kezdett. Olyan lassan hogy a l�ny szinte alig vette �szre. Mikor Hanna v�gig sim�totta a f�rfi izmos h�t�t, Sesshoumaru gyorsabb temp�ra v�ltott. Ny�g�seik egyre hangosabbak lettek, test�k tal�lkoz�s�t hangos cuppan�sok jelezt�k. Sesshoumaru teljesen kih�zta, majd �jra betette Hanna test�be f�rfiass�g�t. Ett�l Hanna minden egyes l�k�ssel k�zelebb ker�lt az orgazmushoz. Sesshoumaru �r�lt temp�t dikt�lt, a l�ny m�r nem tudta k�vetni, csak belekapaszkodott szerelme v�ll�ba �s v�rta a beteljes�l�st. A l�ny test�n meleg�raml�s futott v�gig, tark�j�t�l eg�szen bok�j�ig, azt�n gerinc�n�l hideg bizserg�s… Szorosan szerelm�hez b�jt, test�n remeg�s hull�mzik �t, felny�g�tt s el�lvezett. A szellem m�g n�gy-�t l�k�ssel otromolta a dermedt n�i testet, majd � is el�lvezett. Hanna �rezte, ahogy szerelme magja sz�t�rad test�ben. Hanna kimer�lten hagyta, hogy Sesshoumaru mell�re hajtsa fej�t. �gy voltak m�g hossz� ideig, majd Sesshoumaru �vatosan kics�szott a l�nyb�l. Mell� fek�dt, fej�n�l felk�ny�k�lt egyik l�b�t pedig a l�nyon hagyta. Hanna csak b�mult szerelme arany sz�n� szemeibe, Sesshoumaru gy�ny�r�nek tal�lta a l�nyt �gy kipirulva. Megsimogatta szerelme arc�t, s megcs�kolta. Finoman, nyugodtan;

-         Szeretlek. – mondta a l�nynak.

-         �n is, kutyusom. - Hanna elvigyorodott.

-         Mmm.. – Sesshoumaru megs�rt�dve elfordult a l�nyt�l.

Hanna h�tulr�l �t�lelte szerelm�t, �s finoman megharapd�lta a szellem f�l�t. Sesshoumaru visszafordult, majd vadul megcs�kolta a l�nyt. �s folytatt�k, amit elkezdtek, Sesshoumaru �jra r�hasalt a l�nyra, s �jra mag��v� tette, mint ahogy azon az �jszak�n m�g sokszor. Mikor elfogyott minden erej�k, Sesshoumaru mag�hoz �lelte szerelm�t, s �gy aludtak el. M�snap reggel Sesshoumaru �bredt fel el�sz�r, n�zte, ahogy a karjaiban alv� l�ny �lm�ban b�k�sen mosolyog. Mikor a l�ny is fel�bredt cs�kkal k�sz�nt�tt�k egym�st, majd egy�tt megf�r�dtek �s vissza indultak a t�bbiekhez…