XVI. fejezet.

-L�m, l�m h�t �jra l�tlak Rheia.- mondta Naraku

-Ne �r�lj ennyire- mondta Rheia majd el�h�zta a kardj�t.- menjetek h�tr�bb,- mondta majd apj�ra n�zett aki �rtette.

-Hova siettek Inyuasha, a l�nyodra hagyod a piszkos munk�t- de miel�tt Inyuasha v�laszolhatott volna, megjelent t�bb ezer d�mon �l�k�n, Kagura, Kanna, �s Sayera.

-Sayerat majd �n elint�zem- mondta majd ugrott volna fel de Rheia odakiab�lt neki.

-Ne �ld meg!!!- mondta

-De mi�rt?-

-Mert �t is csak ez a szem�t ir�ny�tja. Ahogy Kagurat �s Kann�t, �gyhogy ne �lj�tek meg �ket.-

-Megpr�b�lom, de nem �g�rek semmit,- mondta majd felugrott �s elkezdett harcolni Sayeraval, ahogy a t�bbiek �s a t�bbi d�monnal. �gy csak Naraku �s Rheia �lltak mozdulatlanul.

-Rheia mi �js�g r�g l�ttalak. Hogy vagy?-

-M�r rosszul, tudod a szagod �s a kin�zeted miatt a h�nyinger ker�lget.- mondta Rheia

-�n ezt nem mondhatom el, mert te nagyon sz�p vagy �s az er�d sem semmi, mi lenne ha alkut k�tn�nk.-

-Nem �rdekelnek a nyomorult alkuid, eml�kszel m�ltkor sem j�tt be.-

-Igen eml�kszem… Az a nyomorult, bar�tod hozott neked egy kardot, de v�g�l is � h�zta  r�videbbet, sajnos �let�t vesztette. Te eml�kszel?-

-Tiszt�n �s vil�gosan, meg�lted…-

-Nem te �lted meg, ha hozz� m�sz a fiamhoz semmi baja sem eset volna, de te �nz� m�don, �s valahogy sz�lt�l neki hogy hozzon neked egy kardot, azt�n ezzel m�g nem lett volna semmi gond, de azt�n meg�lted a fiamat, �s egy�tt kezdt�nk el harcolni, �s te �gyetlen m�don beverted a fejed, �s nem l�tt�l valami j�l, �s szeg�ny szerencs�tlenek kellett megmentenie, de ebbe belehalt…- mondta amire Rheia szemeiben a bossz� t�ze jelent meg, �s �ssze volt zavarodva.

-Vagy net�n nincs igazam?- de miel�tt Rheia  Naraku k�zbe sz�lt- V�rj, m�g ne v�laszolj el�tte mutatok valamit.- mondta majd a Rheia el�tti t�cs�ban k�pek jelentek meg, a csata, azt�n Kouta hal�la.

-De n�zz�k meg mi lett volna ha nem �gyetlenkedsz, igaz az nekem egy kicsit v�gzetes lett volna, de h�t ez van…- majd �jabb k�pek j�tsz�dtak le, a csata, de itt Rheia nem �tk�z�tt neki a falnak, �s legy�zet Narakut.

-Most ugrunk �gy 3 �vet…- jelentette be Naraku, �s a t�cs�ban k�t kis l�ny jelent meg Rheia fel� szaladtak azt kiab�lva hogy ,,Mami”. Lassan megjelent Kouta is �s bementek egy kis fah�zba mindannyian, ami Kagom��k h�za mellet volt.

-H�t igen ez lett volna, de nem �gy t�rt�nt…- k�zelebb ment Rheiahoz �s a f�l�be s�gta- …miattad.- Rheia erre a sz�ra egy kicsit kiborult, �s �sszerogyott, s�rt, s�rt, �s s�rt.

Inuyasha�k ebben a pillanatban v�geztek a kisebb d�monokkal �s Kagura �s Kanna is Naraku�kat figyelte igaz messzir�l. M�r csak Gayame, �s Sayera harcoltak.

,, Nem �rtem mi�rt k�ne ezt a lib�t �letben hagynom. Na mindegy megpr�b�lom, nem akarom hogy Rheia jobban haragudjon r�m.” Majd folytatt�k a harcot. Egyik se �llt, nyer�sre ugyan olyan er�sek voltak.

,,Az �n hib�m miattam halt meg… hogy tehetn�m j�v�. �hhh r�j�ttem.” Majd fel�llt.

-Naraku ak�r teszik ak�r nem most meghalsz.- majd egy pajzsot h�zott fel maguk k�r�, ism�t megjelent a k�k f�ny ami ism�t kezdett �tmenni r�zsasz�nbe, v�g�l v�rpiross�.

-Rheia- mondta halkan Gayame, mikor l�tta mire k�sz�l bar�tn�je.- Sajn�lom nem akartalak meg�lni de nem tehetek m�st- majd Sayera sz�v�be sz�rta karpeng�it. Aki leesett a f�ldre �s meghalt.

-Rheia ne!!!- futott amilyen gyorsan csak tudott Inuyasha�khoz �rkezet, futott volna tov�bb, de Inyuasha meg�ll�totta.

-Ne menj, mert m�g bajod esik.-

-Megyek �s megmentem ebbe nem akad�lyozhatsz meg- mondta m�rgesen Inuyashanak.

-Hogy �rted hogy megmented?- k�rdezte Kouga.

-Ti nem hallott�tok a besz�lget�s�ket?-

-Nem- mondta Sesshomaru.

-Naraku valahogy beadta Rheianak, hogy � hib�s Kouta hal�l�ban, �s Rheia most megakarja �lni Narakut, mag�val egy�tt.- mondta mire Inyuasha �szvesztve kezdett el rohanni, Rheia�k fel�. Ahogy t�bbiek is.

-Rheia azonnal hagyd abba!- ki�ltotta l�ny�nak.

-Nem. M�r �gysincs mi�rt �lnem- mondta k�nnyek k�zt

-Dehogy nem, itt vagyok �n any�d az �cs�d, �s a bar�taink.- mondta Inyuasha

-Tudom, de nem tudok a szemetekbe n�zni ezut�n., musz�j megtennem, nem maradhatok itt azzal a tudattal hogy meg�ltem.- mondta Rheia- szeretlek apa.

-Nee!!!- de k�s� volt egy hatalmas robban�s t�rt�nt a pajzson bel�l., miut�n a robban�s v�get �rt oda�rtek a t�bbiek is, a pajzs megsz�nt. A porfelh� elt�n�se ut�n megl�tt�k Rheiat �s Narakut (m�rmint ami megmaradt bel�le).

Rheia p�r m�tere Naraku mellet fek�dt holtan…

-Rheia- ki�ltotta Kagome �s futott amilyen gyorsan csak tudott. Ahogy Gayame, Miroku �s a t�bbiek, egyed�l Inuyasha �llt egy helyben, nem hitte le amit l�tott.

-Rheia, az isten�rt nem csin�ld ezt velem.- mondta Kagome s�rva, ekkor m�r Inyuasha is felfogta mi t�rt�nt �s oda futott Kagom�hoz.

-Sesshomaru- mondta Inuyasha- feltudod?

-Megpr�b�lom- mondta b�r f�lt hogy m�r �t se tudja fel�leszteni ahogy annak idej�n Koutat. Majd el�h�zta a Tensaigat. Majd, mivel l�tta az alvil�g k�ld�teitt, v�gzett vel�k. Rheia lassan kinyitotta  szemeit.

-Rheia- ugrott a nyak�ba anyja- hogy teheted ezt vel�nk? Mi lett volna ha Sesshomaru, nem tudott volna felt�masztani?- k�rdezte s�rva.

-Engem mi�rt?- n�zett k�rd�en nagyb�tyja fel�- �t mi�rt nem?- majd fel�llt �s elszaladt egy ir�nyba.

-Rheia!!!- ki�ltott ut�na Inyuasha

-Hagyd, felesleges.- mondta Sesshomaru- ezt hagyd r�m- majd Rheia ut�n indult.

Rheia csak futott �s futott, m�gnem egy szakad�khoz �rt ott a f�ldre rogyod �s s�rt…

Hamarosan Sesshomaru is meg�rkezett le t�rdelt Rheia mell� �s �t�lelte.

-H�, ne itasd az egereket. Gyere menj�nk vissza a t�bbiek m�r biztos agg�dnak.-

-�t mi�rt nem tudtad?- k�rdezte zokogva.

-Nem tudom-

-Nincs valami �tleted hogy hogyan lehetne �t visszahozni?- Sesshomaru csendben maradt de Rheia tudta a v�laszt- Sz�val nem.-

-Sajn�lom, nem tudom.-

-De �n Igen.- sz�lt egy hang

-Nagypapa?-

-Apa?-

-Mi�rt nem j�nnek m�r?- idegeskedett Inuyasha.

-Nyugodj meg, biztos minden rendben.- nyugtatta Kagome.

-Tudom, de … - kezdte Inyuasha, majd megl�tta  Kagome karj�t.- Kagome j�l vagy?-

-Persze csak egy karcol�s.-

-Nem f�j?-

-Nem.- majd Kagome fel�llt �s abba az ir�nyba n�zett ahol l�nya �s Sesshomaru t�nt el.

-Inuyasha?-

-Igen-

-Mik azok a f�nyek ott?-

-Nem tudom, n�zz�k meg -majd felkapta Kagom�t, �s ut�nuk mentek a t�bbiek is.

-Ezt hogy �rted nagypapa? Vissza tudod hozni?- k�rdezte Rheia mik�zben fel�llt.

-Val�j�ban, nem, mivel igaz�b�l, nem is �lt�k meg. Neki m�g nem j�tt el az ideje, csak az�rt sz�l�tott�k magukhoz, hogy te le tud gy�zni Narakut.-

-Mi? �s te err�l tudt�l?-

-Igen…- mondta nagyapja.

-De mi�rt?-

-Mert csak �gy tudtad alkalmazni er�det, m�rmint az eg�szet.-

-Apa?- k�rdezte Inuyasha mikor meg�rkeztek- Mi t�rt�nt?-

-T�m�ren �s r�viden apa?-

-Igen-

-A fentiek az�rt vett�k el t�l�nk Koutat, mert azt hitt�k hogy an�lk�l nem tudtam volna haszn�lni az er�met, m�rmint a teljeset. Ugye �gy van? Vagy net�n kihagytam valamit?-

-Nem, de mint mondtam vissza kapj�tok.- Ekkor hatalmas f�ny k�s�rlet�vel megjelent Kouta teljes eg�sz�ben.

-Kouta- Ayame �s persze a t�bbiek odafutottak Koutahoz, Ayame olyan szorosan �lelte fi�t hogy az majdnem megfulladt, Rheia m�g mindig ott �llt nagyapja el�tt.

-Ha m�g egy ilyen el�fordul, megkeresem �s meg�l�m �ket, add �t nekik az �zenetemet.-

-Rendben, ja �s vigy�zz mindenkire �s magadra is, ha kellek sz�lj.-

-Rendben. Szia- majd Inutaisho elt�nt. �s Rheia odas�t�lt szerelm�hez  �s �t�lelte, k�zben a t�bbiek sz�p csendben elp�rologtak.

-Ha m�g egyszer ilyet csin�lsz velem, kiny�rlak meg�rteted?- k�rdezte Rheia k�nnyes szemekkel.

-�g�rem. Szeretlek.- majd megcs�kolta Rheiat.

-�n is.- majd egy�tt indultak vissza a t�bbiekhez, majd haza mentek.