9.fejezet

Viharos �jjel

Lassan s�t�ts�g lepte el a t�jat. A v�ros lak�i lefek�dni k�sz�ltek. M�r csak az �jjeli �rs�g j�rk�lt a falakon. B�r az akad�lyon �tjutni nem lehetett, de az �r�k figyelt�k a ter�letet, h�tha gonosz szellem, bandit�k, vagy ellens�ges sereg t�nik fel a l�that�ron. A v�ros sz�v�ben, a bels� falon bel�l, a Meido-Goutan k� szent�ly�ben, minden m�cses �gett. A leveg�ben f�st�l�k illata keveredett a kis tart�kban l�v� vir�gok illat�val, melyek az olt�r k�r�l helyezkedtek el. A hatalmas Buddha szobor el�gedetten tekintett el�re. Az olt�r el�tt egy alak t�rdelt m�lyen belemer�lve im�iba. K�t fiatal szerzetes rendezgette a vir�gkompoz�ci�kat, csendben, nehogy megzavarj�k az id�s papot. A szent�ly k�r�l szamur�jok j�r�r�ztek. Az �reget semmi sem z�kkentette ki im�ib�l, legal�bb h�sz r�re volt l�lekben a t�bbiekt�l.(r�- kb. egy m�rf�ldnek felel meg) Hirtelen egy vill�m szelte kett� az eget. A f�nyjelens�get hatalmas csattan�s k�vette. A kast�lyon k�v�l, a harmadik falu k�rny�k�n, a s�t�t erd�ben egy csapat szamur�j lovagolt. Az erd� m�g�tti tiszt�sra igyekeztek. Vezet�j�k, Kageromaru, szem�ld�k�t r�ncolva tekintett fel az �gre. -"Chikusho! (fen�be) Mindj�rt kit�r az �gih�bor�...Idejosi szerint Feh�r Tigris itt b�jk�l. Egy t�bort�z f�nyei."- gyors�tott a temp�n, majd h�traki�ltott az embereinek.- L�tom �ket! Hayaku!- a szamur�jok egyre gyorsabban k�vett�k �t. A t�bort�z k�r�l �gy harminc nagytermet� f�rfi �lt. Nevetg�ltek �s vedelt�k a sak�t. Vez�r�k, egy k�l�n�sen nagydarab f�lszellem j�l megh�zta a sak�s kors�t, �ll�n v�gigfolyt az ital. Kopasz fej�n megcsillant a t�z f�nye. T�r�k�l�sben �lt, �s s�pcsontj�n kit�n�en l�tszott a tetov�l�sa. Egy feh�r tigrist �br�zolt. Mellette hatalmas balt�ja hevert. Nagy �r�m�t lelte abban, hogy n�l�n�l gyeng�bbeket �lhetett meg. Maga k�r� gy�jt�tte az er�sebb r�ninokat, (r�nin: gazd�tlan szamur�j, mivel ink�bb a harchoz �rtettek, legt�bbj�k rabl�ssal 'kereste meg a betev�t') �s retteg�sben tartotta a falvakat. Puszt�t�sai ut�n le�gett h�zak �s halott emberek maradtak.

-Nos, -kezdte, k�zben alkarj�t v�gigh�zta az �ll�n, �gy let�r�lve a sak�t,- a ma esti id�j�r�s �pp megfelel� egy kis sz�rakoz�sra, ne? (ugye)

-J�l besz�lsz, ooaniki!- helyeselt egy borost�s k�p� haramia.- Fogy�ban van a sak�nk is! Pont j�kor akadtunk erre a falura.

-Pontosan!- sz�lt k�zbe egy harmadik- mikor leskel�dtem, l�ttam, hogy j� nagy k�szleteik vannak. Rengeteg rizs�k, z�lds�g�k �s sak�juk van. �s a falusi l�nyok!- megh�zza a kors�t,- azok...iiii! Elragad�ak!

-Csend!- fogta meg hirtelen a f�n�k a balt�j�t- valakik k�zelednek...-idegesen forgatta a szemeit- Fegyverbe! Ima! (most)

A t�bbi f�rfi is a maga fegyver�t markolva felugrott. Egy vill�m f�nye bevil�g�totta a t�jat. A f�k k�z�l t�bb tucat lovas szamur�j rontott ki, �l�k�n egy z�ldeshaj� f�rfival, aki kardj�t egyenesen fel�j�k szegezve �lte meg a lov�t. V�rtj�re egy aranysz�n� krizant�m volt h�mezve, ak�rcsak a t�bbi szamur�jnak. Ez volt a Takashima-kl�n jele. Feh�r Tigris arc�n meglepetts�g t�kr�z�d�tt, a tartom�ny�r l�tt�n, de tudta, hogy el�bb-ut�bb valaki �gyis meg pr�b�lja meg�ll�tani f�ktelen randal�roz�s�t. A rabl�k nem v�rt�k meg, m�g az ellens�ges sereg r�juk z�dul, hanem t�mad�sba lend�ltek. Kivont fegyverrel a szamur�jok fel� kezdtek rohanni. A k�t csapat �sszecsapott. A Feh�r Tigris Kageromarura t�madt. Balt�ja �s a Raiu-chi penge egym�snak fesz�ltek, v�g�l a rabl�vez�r letasz�totta a tartom�nyurat a l�r�l, aki hanyatv�g�dva elter�lt a f�ld�n, kardj�t, most pajzsk�nt haszn�lta. Kageromaru er�t vett mag�n, �s nagyot l�k�tt a vez�ren, aki kiss� kibillent az egyens�ly�b�l, de ez el�g volt arra, hogy Kageromaru talpra ugorjon. K�zben eleredt az es�, de a harc tov�bb folytat�dott. Az �jszak�t emberi �v�lt�sek zengt�k be. Szaporodott mindk�t r�szr�l a sebes�ltek �s a halottak sz�ma. A vill�ml�s folyamatos volt, mintha nem akart volna el�llni. Kageromaru most �tvette a kezdem�nyez�st, �s Feh�r Tigrisnek rontott. A k�t fegyver ism�t egym�snak fesz�lt. A f�n�k egy k�zzel tartotta s�lyos balt�j�t, m�sik kez�vel hirtelen egy yamagatan�t( vad�szk�s) h�zott el�, �s egy gyors mozdulattal ellenfele oldal�ba sz�rta. Kageromaru h�trat�ntorodott, piros v�re elkezdett folyni le, v�gig az oldal�n. A rabl�vez�r egy gonosz vigyort k�ld�tt fel�je, majd l�k�tt egyet Kageromarun, aki k�t m�terrel od�bb �rt f�ldet, de gyorsan l�bra �llt. L�tta, ahogy a haramia felemelt balt�val rohan fel�je. Felvette a t�mad� poz�ci�t. Mikor Feh�r Tigris oda�rt, �s le akart r� fel�lr�l csapni, � meglep� sebes�ggel kit�rt a v�gzetes t�mad�s el�l, majd egy egyszer� mozdulattal oldalr�l vitt be egy v�g�st, mellyel kett�szelte a vez�rt. S�t�t v�re gejz�rk�nt spriccelt a leveg�ben szertesz�t, egy pillanatra beter�tve vele Kageromarut is. �m az es� lemosta a v�rt. Kageromaru sz�tlanul �llt a h�rhedt Tigris k�t r�szre szakadt teste el�tt. Tigris arc�ra torz vicsorg�s �lt ki, v�re �sszekeveredett az es�vel. Teste csillog� hamvakk� v�ltozott, majd elt�nt a semmiben. A harc egy pillanatra meg�llt, az �letben maradt bandit�k elk�pedve n�zt�k v�gig a jelenetet, el nem tudt�k volna k�pzelni, hogy az er�s f�n�k�ket valaki ilyen k�nnyen legy�zheti. A szamur�jok parancsra v�rtak. Ekkor a rabl�k k�ts�gbeesett ord�t�ssal fut�snak eredtek.

-Ut�nuk! Mind meg�lni!- adta ki az utas�t�st Kageromaru, majd � maga is felpattant a lov�ra �s �ld�z�be vette a harami�kat. Egyetlen t�l�l�t sem hagytak. Az ilyen kegyetlen gyilkosokat m�g Kageromaru sem sz�nta meg, hiszen � maga is l�tta az �ltaluk v�ghez vitt puszt�t�st. M�r r�g�ta kereste ezt a band�t, de eddig mindig �gyesen kics�sztak a kezei k�z�l. A sok �rtatlan falusi holttest�t l�tva, megfogadta, hogy egyik rabl�nak sem fog kegyelmet adni, hiszen azok, m�g a gyermekeket sem k�m�lt�k. Miut�n v�geztek a menek�l�kkel, agg�dva vette sz�mba a vesztes�geit. T�z szamur�j halott, a t�bbiek kisebb-nagyobb sebeket szereztek. Az es� �gy �ml�tt, mintha d�zs�b�l �nt�tt�k volna.

-Indulunk haza. Hozz�tok halott embereink test�t.- mondta Kageromaru �s nagyot s�hajtott, fojtogatta a leveg�ben terjeng� v�rszag, b�r az es� elmosta a v�rt, � m�gis undorodott mag�t�l. Legal�bb nyolc ember v�r�t �rezte mag�n. A szamur�jok n�m�n engeselmeskedtek, �s a csapat elindult a kast�ly ir�ny�ba.

A s�t�t �s h�v�s barlangban �gett a t�z, hogy n�mi meleget adjon a bent l�v�knek. B�r odakint nem volt hideg, csak a heves sz�l h�s�tette n�mik�pp a leveg�t. A vill�mok f�nye meg-megvil�g�totta a t�z k�r�l l�v� k�t alakot. A f�rfi a falnak d�lve �lt a takar�kon, mellette egy n� fek�dt, �llig betakarva a h�feh�r pr�mmel. A szellem nem aludt, aranyl� szemeit a l�nyon pihentette, �gy �rizve annak �lm�t, ami cseppet sem volt nyugodt. Sakura arca kipirult, �s l�zas teste verejt�kben �szott. M�g nem volt eszm�let�n�l, de l�tszott rajta, hogy zaklatott. L�z�lmai voltak. Az inuyoukai ezt �rezte, b�r arc�r�l semmit nem lehetett leolvasni. Mereven figyelte a l�nyt, mint egy szobor. A l�ny n�ha megr�zk�dott, vagy motyogott valamit. Kintr�l f�lelmetes d�rg�sek hallatszottak be. A sz�l n�ha megzavarta a t�z egyenletes l�ngj�t, �s a szellem ez�st haj�t is meglebbentette, de ez nem billentette ki gondolataib�l. Hirtelen esz�be jutott valami. -"A Tenseiga...gy�gy�t� kard...tal�n seg�t neki..."- kih�zta a kardot az obij�b�l, �s az �jult l�nyra tette. � mag�nak is f�jdalmai voltak, de meglep� m�don, most jobban agg�dott Sakura eg�szs�g��rt. V�gigh�zta ujjait a l�ny b�jos arc�n, �vatosan, fel ne s�rtse hossz� karmaival. Esz�be jutott az �lom, erre megint el�nt�tte a v�gy. Maga el�tt l�tta l�tta, hogy Sakura kil�p a v�zf�gg�ny al�l, �s k�zeledik fel�je, majd szenved�lyes cs�kban forrnak �ssze. M�r megb�nta, hogy olyan elutas�t�an besz�lt Sakur�val, de milyen sz�gyen lett volna, ha bevallja vonz�d�s�t. Vagy nem? �gy �rezte m�r nem tudn� elhagyni, t�ls�gosan is k�t�dik hozz�. -"Meg fogom �t v�deni...ak�r az �letem �r�n is."- gondolta, mik�zben gyeng�den n�zett a n�re. Sakura arc�r�l, azonban nem lehetett m�st leolvasni, csak szenved�st. Sz�pen �velt szem�ld�kei gyakran �sszeh�z�dtak, arca eltorzult. A l�ny el�tt �lm�ban sz�rny� k�psorok villantak fel. El�sz�r egy csod�latos r�ten volt. A nap szikr�z�an s�t�tt. Mindenfel� tarka vir�gok ny�ltak, illatuk m�mor�t� hat�st keltett. L�tta mag�t gy�ny�r� r�zsasz�n kimon�ban. �lt�z�k�t arannyal kih�mzett l�tuszok d�sz�tett�k. Hallotta a madarak vid�m csicserg�s�t. Majd az egyik magn�lia fa m�g�l egy f�rfi l�pett el�. A f�rfinak ez�st haj�ba belekapott a h�s sz�l. Talpig feh�rben volt, egyik v�ll�t hossz�, h�feh�r pr�m d�sz�tette. Egyenesen fel� l�pett, arany szemei t�zben �gtek. Er�s karjaival �tkarolta, �s �rezte a f�rfi forr� lehelet�t. Ezut�n megcs�kolt�k egym�st. Ekkor Sesshoumaru megszak�totta a cs�kot, �s arca k�z�nybe olvadt. Sakura k�ts�gbeesetten n�zett r�, �s g�rcs�sen kapaszkodott a f�rfi haorij�ba, �m Sesshoumaru ez�st sz�n� csill�mpork�nt oszlott sz�t a kezei k�z�tt. Ijedten pislogott k�rbe, l�tta, hogy a nap lenyugodni k�sz�l, �s a t�jat narancss�rg�ra festi. Minden�tt csend van. Lepillantott a f�ldre, de a z�ld f� helyett v�rfoly�t l�tott. Mindenhol holttestek. V�gigm�rte mag�t, �s meglep�d�tt, mert r�zsasz�n selyemkimon�j�t pirosra festette saj�t v�re. Az �g els�t�t�lt. Hirtelen a kast�lyban tal�lta mag�t, ami l�ngokban �llt. Elkezdett rohang�lni, mint egy eszel�s, ekkor megpillantotta nagyapja s�rj�t. Szem�b�l ekkor m�r patakzottak a k�nnyek, �s szaladt tov�bb, bukd�csolva a holttestekben. Kicsapta a Meido-Goutan k� szent�ly�nek a shoujij�t, �s r�mes l�tv�ny ter�lt el�. Az eg�sz szent�ly romokban hevert. Szerzetesek �s szamur�jok holtteste, k�zt�k egy ismer�s, de ezt nem l�tta tiszt�n. Egy hangos, g�nyos nevet�st hallott, de nem tudta kital�lni, ki lehet a hang tulajdonosa. Elszaladt innen, �s a fogad�terembe �rkezett. A t�z forr�s�g�t saj�t b�r�n �rezte, t�m�ny f�st t�dult a t�dej�be. Rosszul lett, elsz�d�lt. Ekkor a f�ldre zuhant. �rezte, hogy minden ereje elhagyta. Valaki a nev�n sz�l�tja, �m � csak egy nevet ism�telget, ezut�n s�t�ts�g borult r�. 

Odakint a vihar lecsendesedett, lassan hajnalodott. Sesshoumaru nem �rtette mit motyog Sakura �lm�ban, de l�tta a l�ny k�nl�d�s�t. -"�tkozott oni! Megakad�lyozhattam volna, mindezt..."-gondolta mag�ban. Ekkor a l�ny hirtelen fel�lt, k�nnyes szemei kipatanttak, l�legzete szaggatott volt. R�m�lt tekintet�t Sesshoumarura szegezte.

-Anata wa...(te) -suttogta. Sesshoumaru ekkor mag�hoz �lelte.

-Shimpai shinaide...most m�r mindig megv�delek. -mondta halkan a szellem, k�zben a l�ny selymes haj�t simogatva. Sakura is �tkarolta a f�rfit. Nagyon gyeng�nek �s kiszolg�ltatottnak �rezte mag�t.

-Azt mondtad, gy�l�lsz, �s csak egy korcs va...

-Hazudtam...-Sesshoumaru hangja tele volt �rzelmekkel, melyen Sakura meglep�d�tt, de sz�v�t �r�m t�lt�tte el. Azt k�v�nta ez a pillanat sose m�ljon el. Az id� meg�llt k�r�l�tt�k. A nap narancss�rga korongja lassan el�b�jt a k�rnyez� dombok m�g�l, �s madarak is fel�l�nk�ltek. �nek�k bezengte a t�jat. Az es�cseppek apr� gy�m�ntk�nt csillogtak a f�k z�ldell� levelein. A barlangban m�r csak par�zslott a t�z. A felkel� nap f�nye simogatta az �lelkez� p�rt. Sesshoumaru �s Sakura ekkor egym�sra n�ztek, egy pillanatra fogs�gba ejtette �ket a m�sik tekintete.

-Sz�p vagy...-mondta rekedten a f�rfi, �s gyeng�den kisim�tott a l�ny arc�b�l egy k�sza hajtincset.

-Te is...-felelte Sakura, �s ujjaival finoman meg�rintette Sesshoumaru arc�t. A szellem f�lrebillentette a fej�t, �s ajkai k�zeledtek a l�ny ajkaihoz. Sakura lehunyta szemeit, �s �gy v�rta a f�rfi cs�kj�t. V�g�l megt�rt�nt a mindkettej�k �ltal meg�lmodott cs�k. Olyannyira el voltak foglalva egym�ssal, hogy �szre sem vett�k, hogy nincsenek egyed�l. El�sz�r a szellem figyelt fel erre, �s megszak�tva a cs�kot feln�zett. A barlang bej�rat�n�l Ishido shounin-sama �llt, csod�lkoz� arckifejez�ssel. Ki tudja mi�ta �rkezett meg. Sakura elv�r�s�d�tt nagyapja l�tt�n, az inuyoukai arca nem t�kr�z�tt �rzelmeket. A fesz�lt csendet az �reg pap t�rte meg.

-�gy l�tom, jobban vagy Sakura-chan, -a pap hangja bar�ts�gos volt, sz�ja szeglet�ben mosoly b�jk�lt, egy�ltal�n nem neheztelt.-Ideje visszat�rni a palot�ba.

folyt k�v.