Kagome �lma
by Higurashi Kagome
(Kago)
V�lem�nyeteket v�rom a k�vetkez� e-mail c�mre: higurashikagome7@freemail.hu

14. fejezet: Az �j �tit�rsak

A Nap m�r r�g�ta felkelt. Most, kiv�telesen, nem Kagome �bredt els�nek. M�ghogy nem els�nek, utols�nak!
     -     N�zz�tek! Milyen sz�pen alszik! – sz�lt Shippou a bokorban leselked� Sang�nak �s Mirokunak
     -      Sss! Maradj csendben! Ne kelts�k fel! Tegnap este l�tszott rajta, hogy kimer�lt. – sz�lt                                                    Sango, s Miroku a kis r�kad�mont is ber�ntotta maguk mell�.
     -      Nem is csod�lom. Rettent� nagy ereje lett! – folytatta a szerzetes
     -      H�t ti? M�r fel�bredtetek? – sz�lalt meg Kagome – Mit csin�ltok ott? – elkezdett nevetni
     -      Uh… h�t... �… semmit – v�laszolt Sango, �s mind a h�rman kikecmeregtek a bokorb�l
     -      H�t Inuyasha hol van? - k�rdezte ism�t Kagome
     -      Elment a foly�hoz. – v�laszolta Shippou
     -      Akkor megyek, megn�zem mit csin�l.
Kagome hamar oda�rt. Inuyasha a foly�parton �ll� egyik fa �g�n fek�dt.
- Inuyasha. J� reggelt! – sz�lt kedvesen a miko
- Oh. J� reggelt! M�r fel�bredt�l? – azzal leugrott a f�r�l, egyenesen a l�ny el�
- Igen. ���! Sz�rnyen �hes vagyok! Te nem?
- Ami azt illeti �n is.
- Nos, akkor fogjunk halat!
- Halat? De m�gis hogyan?
- Gyere ut�nam!
Kagome bele�llt a foly� sek�lyebb r�sz�re, �s figyelte a halakat. Inuyasha is k�vette a p�ld�j�t.
- Azt hiszem, ezzel a m�dszerrel nem fogunk egyhamar halat eb�delni. – sz�lt Inu
- H�t, egy pr�b�t meg�r.
A l�ny odany�jtott p�r botot Inunak, �s elkezdt�k szurk�lni a foly�ba, ahol mozg�st vettek �szre. Eltelt p�r �ra, ez�rt a t�bbiek agg�dni kezdtek, �s ut�nuk mentek.
      -     Na, ez azt hiszem el�g lesz. – sz�lt el�gedetten Kagome, a partra tekintve, ahol 14 hal volt         felny�rsalva
      -     Keh! Bizony, hogy el�g! A h�tam is �rzi! – tette hozz� Inu
      -     Oh, mi�rt nem sz�ltatok! Mi is seg�tett�nk volna. – v�laszolt Sango
      -     Ugyan! Nehogy ne tudjunk m�r halat fogni! – sz�lt Kagome mosolyogva – Akkor induljunk vissza, meg is kell enni!
Visszamentek a holmiijaikhoz, �s t�zet gy�jtottak. K�rbe�lt�k, �s a halakat s�t�gett�k.
Shippou �s Kirara hamar j�l laktak egy-egy hallal, �gyh�t egy kicsit t�volabb fog�csk�ztak.
- Kagome, elmes�led, hogy, hogy tett�l szert ilyen hatalmas er�re? – k�rdezte Miroku
- Persze. Mindent Kikyout�l tanultam. Csakis neki k�sz�nhetem, amit el�rtem.
- De Kikyou nem volt olyan er�s, mint most te. – sz�lt Sango
- �tven �vvel ezel�tt, volt ilyen er�s, mint �n. De mivel, �t �letre keltett�k, nem az igazi alakj�ba volt. A lelke id�k�zben bel�m k�lt�z�tt. – fejezte be a miko
- �rtem. – sz�lt Miroku
- Kikyou azt mondta, hogy el akarja puszt�tani Narakut. Akkor mi�rt nem j�tt veled? – k�rdezte Inu
Kagome lehajtotta fej�t, s m�r nem a megszokott vid�m hangon sz�lalt meg:
- Az�rt, mert,… meghalt…- e szavakat alig tudta kimondani – Elindult velem, de az egyik �jjel, �sszefutottunk Narakuval, �s meg�lte…- �rt nehezen a mondat v�g�re, kimon�j�t szor�tva
- Ez sz�rny�…- mondta elk�pedve Sango, �s meg�lelte a k�nnyez� Kagom�t
M�g bocs�natot se tudtam t�le k�rni. Azzal a tudattal halt meg, hogy gy�l�ltem…- gondolta mag�ban, az egyre csak a t�zet b�mul� hanyou
Lassan elfogyasztott�k a halakat, �sszeszedt�k magukat, �s elindultak.
Egy falu mellett haladtak el. Inuyasha meg�rezte a v�r �s a d�monok szag�t. Teh�t ir�nyukat a faluba vett�k.
- Hiraikotsu! – ki�ltott Sango
Azt�n Miroku a var�zspap�rosokat vetette be. K�zvetlen ut�na Inuyasha el�h�zta a Tetsussaig�t, �s elind�totta a Sz�lbord�t. Kagome eleg�nsan odas�t�lt a d�monhoz.
- Nocsak! Egy papn�! Igen er�s aur�val! Kisz�vom az �leter�det! – sz�lt a k�tfej� d�mon
Kagome felugrott a magasba, �s el�r�ntotta a Karatsum�t. Egy hatalmasat v�gott a k�zel 10 m�ter magas d�mon gyomr�ba, aki h�trarep�lt.
- Ez nem lehet igaz! Mi vagy te?! Egy d�mon? – sz�lalt meg a d�mon
- Nem. Nem vagyok d�mon. Ember vagyok. – v�laszolt r�miszt� higgadts�ggal Kagome
K�tk�zzel felemelte kardj�t, vak�t� feh�r f�ny vette k�r�l. Azt�n m�r csak jobb kez�be tartotta, 360�-os fordulatot tett, s a d�mon ir�ny�ba, v�zszintesen v�gott egyet a leveg�be
- Tiszt�t� f�ny! – ki�ltotta a t�mad�s nev�t
A falusiak p�r m�sodpercig d�bbenten �lltak, azt�n k�sz�netet mondtak mindny�juknak. Kagome �s Sango a betegeket, �s a sebes�lteket gy�gy�tott�k. Shippou �s Kirara, vizet �s egy�b sz�ks�gleteket hordtak a k�t l�nynak. Inu �s Miroku pedig k�rbej�rt�k a k�rny�ket. �sszefutottak p�r szellemmel. Mikor m�r a falu hat�r�ban j�rtak, egy falusi l�ny megsz�l�totta �ket:
      -      K�sz�n�m nektek, hogy megmentettetek minket. Nagyon h�l�s vagyok! Szeretn�k csatlakozni hozz�tok!
      -      Oh, micsoda �r�m! Mindig nagyon sz�vesen l�tunk egy ilyen gy�ny�r� vir�gsz�lat a csapatunkban! – v�laszolt Miroku azonnal
      -      Miket besz�lsz te ostoba! Nagyon j�l tudod, hogy nem lehet! – tette hozz� Inu d�h�sen – ezt hogy magyar�zod meg a l�nyoknak? Ha j�l tudom m�r van bar�tn�d. Vagy t�vedn�k?
      -      H�, Inuyasha nyugi! Elint�zem! – sz�lalt meg ism�t Miroku mosolyogva
      -      Keh! Na persze, ha te el akarsz int�zni valamit, annak semmi j� v�ge nem lesz! �s m�gis, hogy gondoltad ezt az eg�szet? Ha?
      -      Majd megoldom! Te pedig ne aggodalmaskodj!
      -      Rendben! �n csak sz�ltam. De ne v�rd, hogy a l�nyok �r�mmel fogj�k fogadni. F�leg Sangot�l ne!
Azzal Inu oda s�t�lt Kagom�hoz, �s megcs�kolta.
- Ne agg�dj, elint�zem, hogy vel�nk tarthass. – sz�lt Miroku a l�nyhoz – �s mondd, hogy is h�vnak?
- Miyong.
- Oh! Szent Istenn�! Ilyen gy�ny�r� nevet m�g a vil�gon nem hallottam! Engedd meg, hogy bemutatkozzak, az �n nevem Miroku. Az el�bb elviharzott szem�lyt, vagyis hanyout Inuyash�nak h�vj�k… - mondta unottan Miroku
- Hanyou? Az mit jelent?
- F�lszellem. Inuyasha f�lig szellem. Sokan megr�m�ltek m�r t�le, de amelyik kutya ugat, az nem harap!
- �n nem f�lek t�le. Minden kuty�t meg lehet szel�d�teni.
- Mmm. Igaz. Sz�val az a l�ny, akihez odament, a bar�tn�je, Kagome. Nagyon er�s � is, ak�rcsak Inuyasha, pedig csak ember. A mellette l�v� pedig Sango, egy d�monvad�sz, � is nagyon er�s.
- Sz�val van bar�tn�je…
- Mit mondt�l?
- Oh, semmit, csak egy kicsit elkalandoztam…
Kicsivel k�s�bb elfogyott a gy�gyn�v�ny.
- Mondd Kagome, szerinted Miroku mit akar att�l a l�nyt�l? – k�rdezte Sango, kicsit szomor�an
- Szerinted?
- Gondolom.
- Ne l�gy szomor�, itt lenne az ideje, hogy besz�lgessetek.
- �rtem. K�sz�n�m.
- Ugyan, semmis�g. Mindj�rt visszaj�v�k.
Kagome elindult az erd�be, gy�gyn�v�nyt szedni. Fut�st hallott maga m�g�tt. Fel�llt, �s megfordult. Miyong volt az egy karddal a kez�ben. �ppen lecsapni k�sz�lt Kagom�ra, de a miko kiker�lte minden csap�s�t.
- Mondd, mi�rt t�madsz r�m? – k�rdezte Kagome
- Szereted Inuyash�t?
- Term�szetesen, de mi�rt �rdekel ez t�ged?
- Mert ahogy megl�ttam, beleszerettem. � az eny�m!
- Figyelmeztetlek, ne akard, hogy b�ntsalak!
- Ne l�gy ennyire elsz�llva magadt�l!
Kagome el�h�zta a Karatsum�t, �s kiverte Miyong kez�b�l a kardot.
- Ahhoz nincs se neked, se m�snak joga, hogy k�t boldog lelket sz�tv�lasszon! Am�gy is, k�tlem, hogy Inuyasha viszonozn� a szerelmedet!
- Neked meg ahhoz nincs jogod, felettem �t�lkezz, v�gt�re, te is csak egy ember vagy!
Miyong �pp lecsapni k�sz�lt, de Kagome felugrott a magasba, �s visszaindult a faluba.
- Nincs id�m arra, hogy itt fecs�reljem veled az id�met! – ki�ltott m�g vissza Miyongnak
- Tal�n f�lsz? (nevet�s) Majd megl�tjuk, ennek a t�rt�netnek a v�g�t!
Kagome vissza�rt a faluba.
- Mi�rt volt�l ilyen sok�ig Kagome? – k�rdezte Sango
- Az az idi�ta kis liba, aki Mirokuval besz�lgetett, r�m t�madt, �s azt mondta, hogy Inuyasha az �v�, meg minden s�letlens�get �sszehordott. – v�laszolt d�h�dten Kagome
- Az a csaj komolyan nem norm�lis. – tette hozz� Sango
Nem tudom mi�rt, de egy kicsit mintha, meginogtam volna bel�lr�l. Pedig � is csak egy �tlagos l�ny. Hatalmas kitart�st �s akarater�t �rzek benne. – gondolta Kagome, a betegeket gy�gy�tva
Megjelent �jra egy hatalmas k�tfej� d�mon. Kagome fel�llt �s a sz�rny fel� indult.
- H�t itt vagy! – ki�ltott Miyong Kagom�hoz
- M�r megint mit akarsz? – k�rdezte unalmas hangon a miko
- M�r egyszer elmondtam, t�bbsz�r nem fogom…
- Komolyan azt hiszed, hogy el tudsz puszt�tani?
- Mi�rt lenne ez olyan lehetetlen?
- Keh! Nem l�ttad, hogy Kagome milyen er�s? Semmi es�lyed ellene! – sz�lt Miyonghoz Inuyasha
- Nem �rek r� �lland�an t�ged pesztr�lni! – ki�ltott Kagome
Felugrott a d�mon v�ll�ra, amikor Miyong ism�t megsz�lalt:
- Ne becs�lj al� engem! Tal�n f�lsz t�lem?
- Most m�r t�nyleg elegem van bel�led! �n a helyedbe meg se sz�laln�k! M�r nagyon irrit�lsz!
- Inuyasha! Most j�l figyelj! �rted fogunk megk�zdeni!
- Hogy mi? – n�zett Inu Mirokura elk�pedve
- (nevet�s) T�nyleg, nevets�ges vagy! De ha nem haragszol, most dolgom van!
Miyong egy surikent (k�r alak� penge, kicsiny ki�ll� hegyekkel az �l�n, a k�z�pkori jap�nban a nindzs�k fegyvere volt) dobott Kagome fel�, ami el is tal�lta a bal kez�t.
- Nem mondom, van benned b�tors�g. Elismerem. De most �n j�v�k! – sz�lt a miko
Gyeng�den csapott egyet a leveg�be, s egy vill�m robbant bele a f�ldbe. Miyong mell� c�lzott. Nem akarta meg�lni. Ennek ellen�re a harcias l�ny a f�ld�n fek�dt. A robban�s mellette t�rt�nt.
P�r perccel k�s�bb Kagome arra lett figyelmes, hogy a d�mont, amin �llt, egy t�mad�s �rte. Leugrott a szellemr�l, ami �sszeesett. Megfordult, �s Sesshomaru �llt vele szemben.
- �dv�z�llek Sesshomaru! – sz�lt Kagome
A d�mon csak b�lintott.
      -     Az�rt j�ttem, hogy harcoljak veled. Pr�b�ra teszlek, Kikyou azt mondta, er�s vagy, b�r �n ezt k�tlem. Legut�bb amikor harcoltam Inuyash�val, m�g a ny�lvessz�ddel sem tudt�l eltal�lni. – mosolyodott el Sessy
      -      Hogy mit akarsz? Kagom�val harcolni? Azt nem engedem! – ki�ltott Inu
      -      Nem k�rtem a beleegyez�sedet. Kagome, k�szen �llsz? – sz�lt Sessy
      -      H�t persze! – v�laszolta
      -      Kagome meg�r�lt�l? Sesshomaru elpuszt�t! – folytatta ki�ltoz�s�t Inu
      -      Nyugodj meg Inuyasha. Nem lesz semmi baj. – mondta mosolyogva Kagome, �s egy er�g�tat �ll�tott
      -      Kagome! Ez nem fer! Azonnal t�ntesd el ezt innen! – d�h�ng�tt Inu a g�tat �t�getve
Sesshomaru el�h�zta a Toukijint.
- Souryuuha! – ki�ltott Sesshomaru, �s a kardj�b�l hatalmas vill�mok t�rtek el�, egyenesen Kagome fel�
Kagome kitartotta a Karatsum�t, s a kard elsz�vta a t�mad�st.
- �gyes… - sz�lt Sesshomaru mosolyogva
- Mutatok m�g jobbat is. – sz�lt szint�n mosolyogva a miko
Azzal Kagome felugrott a magasba, �s elind�tott egy vill�m�rv�nyt Sessy fel�. De term�szetesen elugrott el�le. Kagome le�rkezett a f�ldre. Sessy egyenesen fel� rohant. Kagome �ppen, hogy kiv�dte. Hossz� kardp�rbajt v�vtak, m�gnem Sesshomaru egy hatalmas csap�st m�rt a mikora.
- Ne! Sesshomaru! Hagyd �t b�k�n! – ki�ltozott Inu
Sessy odas�t�lt a f�ld�n hever� Kagom�hoz, �s tork�hoz szegezte a kardot.
- Nem rossz, de m�g van mit jav�tani. – sz�lt Sesshomaru, eltette kardj�t, s kez�t ny�jtotta Kagom�nak
Kagome elfogadta a k�zny�jt�st, �s Sessy felseg�tette. Kagome elt�ntette az er�g�tat, Inuyasha egyb�l ott termett mellette.
- Te nem vagy norm�lis! Bajod is eshetett volna! – dorg�lta meg a mikot Inu
- Elk�peszt�, hogy mennyire agg�dsz miatta. – sz�lalt meg, az eddig csendben �ll� Sesshomaru
- H�t hogy is ne agg�dn�k miatta?! Ami pedig t�ged illet, hogy k�pzelted ezt az eg�szet?! – panaszkodott tov�bb Inu
- Inuyasha el�g volt. L�tod, hogy j�l vagyok. �s Sesshomaru csak seg�teni akar. – nyugtatta szerelm�t Kagome
- J� de… - kezdte volna menteget�s�t Inu, de Sessy kez�t ny�jtotta, �s megsz�lalt
- Nem hittem, hogy valaha is ezt fogom k�rdezni t�led, de szent a b�ke �csk�s?
Inuyasha meglepetten n�zett Kagom�ra, azt�n Sesshomarura. V�g�l elfogadta k�zfog�s�t.
- Rendben b�tyus. Benne vagyok! – sz�lt mosolyogva Inu
- De ne h�vj b�tyusnak. – erre mindenki elkezdett nevetni, kiv�ve Miyongot, aki �ppen az egyik h�zba s�t�lt be, hogy n�h�ny karcol�s�t bek�t�zze.
Mert t�nyleg csak karcol�sok voltak. Az�rt tetette, hogy el�jult, hogy majd Inuyasha vagy Miroku az �l�be veszi. Vagy valami ilyen ostobas�g futott �t az esz�n. Inuyasha r� se n�zett, Miroku pedig sz�vesen felvette volna, de ott volt mellette Sango, �s nem nagyon merte megtenni.
- Sesshomaru nagy�r! – ki�ltott Rin �s Jaken akik az erd�b�l j�ttek el�
- Mondtam, hogy maradjatok az erd�be. – sz�lt Sessy r�juk
- �n mondtam Rinnek, Sesshomaru nagy�r, hogy maradjunk, ott, de tudod, milyenek ezek a gyerekek… - menteget�z�tt Jaken
- Ez nem igaz! - v�laszolt r� a kisl�ny
- J�l van! El�g legyen! Mostant�l Inuyash��kkal tartunk. – �ll�totta le a k�t civakod�t Sessy
- Gyere Rin, bemutatom neked a t�bbieket. – fogta meg Kagome, a kis Rin kez�t, �s elmentek
Eltelt p�r �ra. Rin is seg�tett Kagom�nak �s Sang�nak. Miyong odas�t�lt Kagom�hoz.
- Ne hidd, hogy ezzel v�ge! – ki�ltott Kagom�ra
- K�rlek, ne a gyerek el�tt rendezz jelenetet! – v�laszolt neki a miko
- Ne tereld el a t�m�t!
- J�l van, mit akarsz?
- Azt tudod, hogy mit akarok, de azt nem, hogy mit fogok tenni. – mosolyodott el Miyong – Veletek fogok tartani az utatok sor�n.
- (nevet�s) Te t�nyleg �r�lt vagy! Azt hiszed, hogy mindenf�le kis j�tt – ment csatlakozhat hozz�nk?
- J�l van. Majd megl�tjuk! – azzal Miyong els�t�lt vissza a h�zhoz
- Kagome, mit fogsz kezdeni, ha t�nyleg vel�nk j�n? – k�rdezte Sango
- Nem tudom, de majd kital�lom.
Kis id� m�lva �sszeszedt�k a holmiijaikat. A falusiak k�sz�netet mondtak mindny�juknak. Sesshomaru�k mentek el�l, m�g�tt�k Kagome, Inuyasha �s Sango. Miroku m�g ott �llt a falu hat�r�ban.
- Mondd Miroku, mi�rt �llsz ott? – k�rdezte Sango
- Van m�g egy kis elint�znival�m. Induljatok el, nem sok�ra �n is megyek. – v�laszolta idegesen
Sango utol�rte Inu�kat.
- Kagome, lehet, hogy m�gis igazat mondott az a kis liba. – sz�lalt meg Sango
- Nem foglalkoztat. De t�ged, kellene, hogy foglalkoztasson… - v�laszolta Kagome
- Nem. Nem �rdekel, hogy mit csin�l az, az idi�ta szerzetes! – Sango teljesen v�r�s lett a d�ht�l, felugrott Kirara h�t�ra, �s felemelkedtek a f�k f�l�
- Szerintem Miroku �s Miyong egym�snak val�k. – sz�lt Inuyasha – Mindketten ugyanolyan idi�t�k!
- Hogy mondhatsz ilyet? Sango szereti Mirokut! – v�laszolt Kagome
- Akkor mi�rt nem tesz valamit �rte?
- Tenne, de nem biztos Miroku �rz�seiben…
- Ugyan m�r! Ez nevets�ges! Mi�rt nem mondja meg neki! Nagyon j�l tudja, hogy az, az idi�ta szereti �t!
- H�t, te se volt�l biztos az �rz�seidben… - mondta mosolyogva Kagome
- J�, de ez m�s.
- Most is biztos vagy az �rz�seidben ir�ntam?
- Csak azt ne mondd, hogy f�lt�keny vagy Miyongra…
- Nem mondtam.
- De arra gondolt�l…
- Meglehet.
- Nagyon j�l tudod, hogy nekem csak te l�tezel, �s ez nem fog v�ltozni hal�lom pillanat�ig.
- Ahogy nekem sem. – azzal Inu mag�hoz h�zta Kagom�t, megcs�kolta, �s egym�st meg�lelve mentek tov�bb.

Folyt.k�v.