Kagome �lma
by Higurashi Kagome
(Kago)

V�lem�nyeteket v�rom a k�vetkez� e-mail c�mre: higurashikagome7@freemail.hu

11.fejezet: Lelki f�lelem

 Kagome m�snap reggel m�g kor�bban kelt, mint szokott. M�r nagyon v�rta a percet, mikor �jra l�thatja Inuyash�t �s a t�bbieket. M�g ez a kis id� is t�bb �vnek t�nt sz�momra. – gondolta, amikor fegyvereit mag�hoz vette. Kil�pett a h�zb�l, m�g a Nap sem kelt fel.
Els�t�lt arra a helyre, ahol az emberek szoktak gy�lekezni, �s minden csoportos tev�kenys�get v�gezni. Le�lt, a hatalmas asztalok egyike, el�, �s gondolkodott. Addig gondolkodott, am�g Kaede meg nem jelent.
- Kaede any�! – sz�lt a l�ny – ilyen kor�n felkelt�l?
- Igen, m�g besz�lgetni szerettem volna veled, miel�tt elmenn�l…
- Rendben. Nos mit szeretn�l?
- M�r egy ideje �szrevettem rajtad, hogy szorongsz valami miatt, f�lsz a j�v�t�l.
- Ugyan, hisz ki ne f�lne a j�v�t�l?
- Mm. Az emberek, �s mindenf�le l�ny biztosan, de egy mikonak nem szabad f�lnie.
- Ugyan mi�rt nem? Hisz mi is csak emberek vagyunk.
- Ez igaz. De, a mikok, egyens�lyban tartj�k a lelkeket egym�ssal, �s a term�szettel. Egy mikonak nem szabad f�lnie.
- De te is f�lsz, nem, Kaede any�?
- Persze, �n is f�lek. De, �n nem vagyok miko.
- Hogyhogy, nem? Hisz Kikyou testv�re vagy, �s papn� is.
- Ez mind igaz. Azt nem tudom, hogy bennem mi�rt nincs meg az, az er�, ami a n�v�rembe. Csak azt tudom, hogy nektek, mikoknak c�lotok van. H�rom miko volt eddig a vil�gon. Az egyik Midoriko volt, akinek az volt az �let�nek c�lja, hogy l�trehozza a Szent �kk�vet. Neked, Kagome �s Kikyounak a c�lj�t nem tudom. �s szerintem m�g senki se tudja. Nem szabad f�lned.
- �rtem, de m�g csak tegnap lettem miko.
- Nem, gyermek. A mikos�g, m�r sz�let�sed pillanat�t�l �l benned. Midoriko a N�gy L�lekkel �l benned, �s Kikyouban…
Besz�lget�s�ket be kellet fejezni, mert a gyerekek odarohantak Kagom�hoz.
- Kagome, most itt fogsz hagyni minket, �s soha t�bb� nem tal�lkozunk? – sz�lt az egyik kisl�ny
- Dehogy. Hogy lehetsz ilyen kis butuska! Igaz, most el kell mennem, de meg�g�rem, hogy m�g l�tjuk egym�st.
A gyerekek meg�lelt�k. Kikyou is meg�rkezett. Oldal�n a kardj�val, kez�ben az �j�val.
      -     Kagome, ideje indulnunk! – sz�lt
      -     �rtem. – v�laszolta
Felvette �j�t �s ny�lvessz�it. Vettek magukhoz egy kis �lelmet, azt�n fel�ltek egy-egy l� h�t�ra.
- Kagome, ne feledd: ne f�lj a j�v�t�l! – sz�lt Kaede any�
A l�ny mosolyogva b�lintott, azt�n elindultak.
Sok�ig v�gtattak. Mikor d�lt�jban j�rt az id�, meg�lltak pihenni �s enni egy erd�sz�ln�l, mely egy t�parton helyezkedett el. A lovakat megitatt�k.
- Kagome, mes�lj valamit. – sz�lalt meg Kikyou
- De m�gis mit mes�ljek?
- H�t, p�ld�ul az egyik kalandotokr�l, mes�lj.
Kagome elmes�lte, amikor Kouga elrabolta, �s Inuyasha mennyire f�lt�keny volt. Ekkor Kikyou elkezdett nevetni, s Kagome is csatlakozott. �r�lt, hogy egy ilyen l�nyt, mint Kikyout, meg tudta nevettetni.
- Kikyou, honnan tudod, hogy merre kell menni?
- Egyszer�en csak tudom, ezt s�gja a meg�rz�sem.
- �rtem, nos akkor szerintem induljunk.
- Egyet�rtek.
Folyt.k�v.