|
Nyári kaland
Katsumi 2006.11.19. 12:40
30.fejezet
Két év múlva egy fiatal fekete hajú inkább egyetemista, mint gimis lány baktatott az autópálya szélén. Fehér sort, piros topp, kitaposott sportcipő volt rajta. Tekintetét napszemüveggel takarta el. Elég régóta baktathatott, teljesen kimerülve leült arra várva, hogy majd erre jön egy járgány, ami elviszi úti céljához. Nem kellett sokáig várnia, mire megállt egy piros sportkocsi a lány előtt.
-Elvihetünk valahova, kisasszony?- kérdezte egy fiatal srác.
-Szia, Kouga! Igen, köszönöm.- válaszolt a lány.
-Ismerlek?- kérdezett vissza a fiú.
-Nem ismersz meg!?- nevetett a lány.- Kagome vagyok, így sem rémlik, Két éve…
-De, persze, hogy feledhetném el a neved? Ha jobban megnézem te, se változtál sokat!- mosolygott. Köhintés hallatszott az anyósülésről, amit a Kouga mellett ülő, eddig mellőzött vörös hajú, zöld szemű, gyönyörű lány adott ki.- Ó, bocsáss meg! Engedd meg, hogy bemutassam a menyasszonyomat! Kagome, Ayame, Ayame, Kagome!
-Szia, örvendek!- nyújtott kezet Kagome, amit a lány el is fogadott.
-Én is nagyon örülök.- mosolyogott.- Akkor, merre mész, Kagome?
-Ó, a városba, munka után kutatok, így az egyetem előtt nem lenne rossz egy kis zsebpénz, mellesleg meg akarok látogatni valakit…- mondta, miközben beszállt a járgányba.
-Akkor azt hiszem, tudom, hol tegyelek ki.- felelte Kouga egyáltalán nem neheztelve.- A múltkor nem egyedül voltál. Mi lett a kis barátnőddel?
-Külföldön dolgozik, de nem sokára hazajön!- válaszolta vidáman Kagome.
Az autó begurult a kisváros főutcájára és egy gyorsbüfé előtt állt meg, a Fincsi előtt.
-Köszönök mindent! Remélem, még fogunk találkozni, sok boldogságot gyerekek!- köszönt el a feketehajú lány, majd a kocsi elhajtott.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
