Sango reggel arra �bredt, hogy valaki szorosan �leli �s annak a bizonyos valakinek a keze az � fenek�n �llapodott meg. Felemelte hossz� szempill�it �s Mirokut pillantotta meg, amint mellette egyetlen als�gaty�ban �desen alszik. Elmosolyodott, majd ajkait finoman a fi� arc�hoz �rintette. Miroku elmosolyodott, mintha m�g aludna, de azt�n hirtelen kipattantak a szemei.

-Hogy vagy?- k�rdezte aggodalmasan.

-Jobban.- a l�ny elmosolyodott.- K�sz�n�m, hogy megmentett�l.

-Ez term�szetes. Ha m�g egyszer megl�tom, azt a szemetet, �n let�pem a, a…- teljesen belelovalta mag�t, von�sai megfesz�ltek, mire Sango megsimogatta az arc�t.

-K�sz�n�m, hogy vagy nekem.- s�gta a fi� f�l�be, Miroku elmosolyodott. Nagyon j�l esett neki.

-Sango, amit tegnap mondtam, az, hogy �n mindig melletted leszek,… �n szeretn�m, ha t�nyleg �gy lenne. Nem akarom, hogy elv�ljunk, hogy m�ssal legy�l. Tudom, hogy szak�tott�l Sesshoumaruval �s �n is, v�geztem Karennel. Figyelj, szerintem te vagy az �n v�gzetem. Szeretlek. K�rlek, adj es�lyt nek�nk!- Miroku sz�vb�l besz�lt, arc�r�l le lehetett olvasni a v�laszt�l val� retteg�st.

Sango szemei elhom�lyosultak, finom kis k�nnypatakocsk�k g�rd�ltek v�gig az arc�n.

-�n is nagyon szeretlek, Miroku, �s nagyon szeretn�m, ha egy�tt lehetn�nk. Szeretlek.- suttogta a v�g�n, mire Miroku r�gt�n szenved�lyesen megcs�kolta. Forr�n �lelkeztek, �s egy folyt�ban cs�kol�ztak, mind a ketten le�rhatatlanul boldogok voltak. Miroku nagyon er�sen szor�totta mag�hoz Sangot, soha t�bb� nem akarta elengedni.

-Miroku, megfojtasz!- ny�sz�r�gte Sango.

-Nem baj…- suttogta. Sango nagy nehezen kibontakozott a sr�c karjaib�l.

-K�l�nben is, hogy, hogy �gy fek�dt�nk egym�s mellett?- k�rdezte k�v�ncsian.

-H�t, miut�n el�jult�l, r�gt�n idehoztalak fel, senkinek sem jutott esz�be, hogy a m�sik szob�ba tegyelek le. Egy�bk�nt a fotelban akartam aludni, de a nevemet suttogtad, �s csak akkor nyugodt�l meg, mikor meg�leltelek.- vigyorgott.

-T�nyleg?- Sango f�lig elpirult.

-Igen, m�g s�rt�l is �lmodban, rem�lem nem okozott semmilyen sebet az az �llat.

-Nem, semmi komoly.

-Mit tett veled eg�szen pontosan?- k�rdezte finoman, nem akarta felzaklatni a l�nyt.

-H�t, t�bbsz�r meg�t�tt, beh�zott a hasamba �s v�g�l fojtogatott.- mondta lassan.

-Meg�l�m!- a fi�t ism�t elfutotta a m�reg, Sango kez�t a karj�ra tette.- Megn�zhetem �ket?- k�rdezte most m�r finomabban. Sango b�lintott, haj�t elt�rte �s odatartotta a nyak�t. A fi� k�zelebbr�l szeml�lte a kecses testr�szt. K�k foltok mutatt�k, ahol annak borzalmas alaknak az ujjai r�fon�dtak. Miroku ujjbegyeivel finoman meg�rintette a sebeket. ”Soha t�bbet nem hagyom, hogy ilyen el�fordulhasson! � az eny�m, felel�s�gem van �rte.”

-Mire gondolsz?- k�rdezte Sango.

-Megmutatod a t�bbit is?

Sango huncutul elmosolyodott. ”Te akartad!” Erre levette egyber�szes fekete ruh�j�t. Miroku szemei elkerekedtek a l�tv�nyt�l, l�legzet�t visszafojtotta. A l�ny teljesen meztelen lett. Tekintet�t er�szakkal a l�ny hasa fel� ford�totta, �s lila foltot n�zte.

-Na, mit gondolsz?

-Meg�l�m azt a szemetet!- szem�b�l d�h volt kiolvashat�. Sango megsimogatta a fi� izmos hasfal�t.- Soha t�bbet nem engedem, hogy ilyen el�forduljon.- finoman meg�rintette a sebet, majd puh�n simogatni kezdte a l�ny selymes b�r�t.

”Te j� �g! Mit m�velek? Nem tehetek r�la, egyszer�en gy�ny�r�, akarom. De nem tudom, hogy most ez j� �tlet lenne.”- merengett mag�ban. Nagy er�t gy�jt�tt, hogy meg tudja mag�t tart�ztatni.

Sango elmosolyodott. ”Nagyon er�lk�dik, de l�tom rajta, hogy nem b�rja sok�ig!” A fi� ujjai tov�bb k�nyeztett�k a l�nyt. Sango hirtelen h�travetette a fej�t �s k�jesen fels�hajtott.

-Sa-Sango? Mit m�velsz?- nyelt egy nagyot Miroku.

-Ne hidd, hogy nem l�tom az er�fesz�t�seidet!- mosolygott.- Nagy �lvezettel tanulm�nyozod a sebem. De �n is nagyon �lvezem.

-T�nyleg?- vett egy m�ly leveg�t a sr�c. Sango belen�zett a szemeibe �s elmosolyodott.

-Igen, nagyon.- Miroku csak erre v�rt, r�gt�n hanyatt d�nt�tte a l�nyt az �gyon, mire Sango felnevetett. Sz�j�t a l�ny�ra tapasztotta, szenved�lyes cs�kban forrtak �ssze.

-Nah�t, nah�t! Csak meg kellett adni a kezd� l�k�st!

-Tudod, mennyire v�gyom r�d?- vigyorgott a fi�.

-H�t, �rzem.- a l�ny beny�lt a sr�c als�nadr�gj�ba, ujjai a fi� kem�ny f�rfiass�g�ra fon�dtak. Miroku felny�g�tt, mire Sango el�gedetten simogatta tov�bb h�mvessz�j�t.

-�h! Te j� �g!- vigyorgott.- Na �s �n hi�nyzom neked?- k�rdezte huncutul.

-H�t, nem is tudom…- mosolygott a l�ny.

-Majd megl�tjuk…- vigyorodott el m�g sz�lesebben �s kezei a l�ny tejfeh�r combjait simogatt�k, majd ujjai finoman becsusszantak a l�ny l�bai k�z�.

-Ah!- ny�g�tt fel, Miroku ujjai vadul j�tszadoztak, egyre nagyobb szenved�lyt sz�tva a l�nyban. Sango eg�sz teste megfesz�lt.

-�, �gy l�tom, nagyon-nagyon v�gysz r�m!- forr�n megcs�kolta majd ajkai lejjebb v�ndoroltak a l�ny test�n, v�g�l a mellein �llapodtak meg. El�bb l�gyan nyaldosni, majd er�teljesen sz�vni kezdte az �des kebleket. Sango �gy �rezte, nem b�rja tov�bb, finoman megszor�totta a m�g mindig kez�ben l�v� �rz�keny h�mtagot. Mirokunak elakadt a l�legzete.

-Szenved�nk, kisasszony?- k�rdezte f�lig �r� sz�jjal az alatta vonagl� l�nyt�l.

-Te, te, te…- Sango moh�n kapott a fi� ajkai ut�n.

Mirokunak nem volt sz�ve tov�bb k�nozni a l�nyt, egy er�teljes l�k�ssel bel�hatolt �s egyre gyorsabb �temet dikt�lva mozogni kezdett. Miut�n el�rt�k a cs�csot, izzadtan zuhantak vissza. Miroku legurult Sangor�l �s hosszan �t�lelte, most m�r soha nem akarja elengedni. �r�knak t�n� ideig csak fek�dtek egym�s mellett �s pr�b�ltak magukhoz t�rni. Sango egyszer csak a fi�ra fek�dt, Miroku elmosolyodott a l�ny mozdulat�n, � is ragaszkodik hozz�.

K�v�lr�l hatalmas cs�rtet�ssel k�zeledett k�t alak, akik kopog�s n�lk�l benyitottak Miroku szob�j�ba (amit tal�n nem kellett volna…).

-�!- kerekedett el Kagome szeme.- Bocs, hogy zavarunk, l�tom, mindketten j�l vagytok. Akkor, Inuyasha t�n�s!- s�gta v�r�sen a mellette �ll� hasonl� sz�n� bar�tj�nak, aki egy ok�t ny�g�tt ki �s vill�m gyorsan elpucoltak.

Sangob�l �s Mirokub�l egyszerre szakadt ki a nevet�s. Majd nem tudt�k meg�llni, hogy �jra kezdj�k az eg�szet.