Másnap vasárnap volt, Kagome és Sango délig aludt és elmentek vásárolni, hogy ne kelljen senkivel találkozniuk. Este a bárban a táncosok kibővültek Karen és Kikyou személyével (aki új esélyt kapott a főnöktől), és egy teljesen új szexi produkciót adtak elő. Nyár végi buli volt a városban, így a bár is teljesen tele volt, mozdulni sem lehetett. Az összes kéjenc férfi az első sorokban állt és a lányok műsorára éhezett. Egy-két bevadult egyetemista már szinte a színpadon állt. A show után a lányok szórakozni akartak menni.

-Kagome, akkor kint megvárlak.- mondta a már fekete miniruhájába felöltözött Sango.- Siess! Nem akarok tovább itt nyomorogni.- a műsor után is még dugig volt a hely bulizni vágyókkal.

-Rendben!- Kagome már indult is fel átöltözni.

-Hello, szépségem! Szabad vagy estére?- pofátlankodott oda Sangohoz egy részeg hosszú barna hajú srác.

-MI? Szállj le rólam, te disznó! Én nem vagyok könnyű zsákmány!

-Jaj, ugyan már!- megfogta Sango könyökét.- Tudtommal szabad vagy.

-Neked nem! Eressz el!- próbált meg ellenállni.

-MOST AZONNAL ENGEDD EL!- emelte fel a részeg srácot Miroku a gallérjánál fogva.- Hagyd békén, különben megkeserülöd!- szinte őrjöngött.

-Nyugi haver, azt hittem a kislány is akarja!- mentegetőzött kétségbe esetten.

-Drágám!- lépett Miroku mellé Karen.- Hagyd! Lehet tényleg úgy volt, ahogy mondja.- és féltékenyen Sangora nézett.

-Karen, ne merészeld sértegetni Sangot!- figyelmeztette a lányt, aki erre nagyon meglepődött.

”Miért ilyen dühös Miroku? Csak nem lett féltékeny?!”- egyre jobban kezdte irritálni Karent Sango.

Miroku elengedte a fiút, aki fülét-farkát behúzva inalt el a bárból.

-Köszönöm.- Sango hálásan nézett szerelmére.- Azt hiszem, inkább kint várom meg Kagomét.- és kisietett az utcára.

Miroku utána akart menni, de Karen megfogta a kezét, és táncolni húzta.

10 perc múlva jelent meg a csigalassú Kagome, mivel sehol nem látta barátnőjét a szőke ciklon és barátja felé vette az irányt, akik a pult mellett ültek.

-Miroku, nem tudod, hol van Sango?

-Kint vár rád és gondolom Sesshoumarura.- tette hozzá riválisa nevét undorodva.

-Sesshoumarura? Ezt ő mondta? Mert én úgy tudtam, hogy szakítottak.

-MI???- félre nyelte az éppen legurítani készült kólát és köhögő roham jött rá, de pillanatokon belül magához tért.- Ez biztos?

-Egészen. Ma, a fellépés előtt.

-Nekem azt mondta, hogy hozzá akar menni feleségül! Mért döntött máshogy?

-Ezt mért tőlem kérded? Nem belém szerelmes! Nem tudom mért tette, mert Sesshoumaruval jó partit csinált volna. Jóképű, gazdag, sikeres, és fülig szerelmes Sangoba. De hát az érzelmei viszonzatlanok.

-Komolyan mondod? Szakított vele?- Miroku még mindig nem tért magához, örömmámorban úszott.

-Ha mondom.- mosolygott Kagome.- Ha gondolod, lefoglalom, míg te elintézel valakit.- súgta oda a fiúhoz Karen felé biccentve.- Ha most hagyod elmenni, soha többé nem lesz esélyed nála.- Miroku bólintott, tudta ezt ő is és semmi pénzért nem játszotta volna el.

***

Sango már régóta várt Kagoméra a hátsóbejáratnál, amit csak a személyzet használhat. Neki dőlt az egyik szemetes konténernek és a holdat figyelte. Boldog, hogy nem fogadta el Sesshoumaru házassági ajánlatát. Nem akarta becsapni a szegény fiút. Biztos találni fog majd egy olyan lányt, akit megérdemel és, aki jobban fog örülni ennek az ajánlatnak. Merengéséből egy közeledő alak zökkentette ki.

-Helóka!- köszöntötte egy férfihang.

-Ki van ott?- kérdezte riadtan, a sötétben nem vette ki a férfi vonásait. Szépen, komótosan egy lámpa alá sétált, hogy szemügyre vehesse a lány.- Mit akarsz tőlem?- ismerte fel Sango a részeg srácot, aki belekötött.

-Azt hogy, szeress. Olyan boldog voltam, mikor Sesshoumaru ma elsírta, hogy kidobtad.- vigyorodott el.

-Te az ő barátja vagy? Nem emlékszem rád.

-Az nem baj. Én rögtön beléd szerettem, amint megláttalak. Kérlek, légy az enyém!- közeledett kitárt karokkal a lány felé.

-Hagyj békén! Nem leszek. Nekem nem kell férfi!- hátrált teljesen a falig.

-Ne akard, hogy durvább legyek!- rávetette magát a lányra. Hozzá nyomta a falhoz és szinte a szájába beszélt, Sango érezte az alkohol bűzös szagát leheletén.- Ha akarod, még fizetek is. Mennyi vagy?

-Te elmebeteg! Én nem vagyok prostituált! Eressz el!- üvöltötte, mire ellenfele keményen megcsókolta. Undorító volt, Sango legszívesebben elhányta volna magát. Kapálózva próbált szabadulni a férfi szorításából, nem sok sikerrel. A fiú hirtelen felkapta, majd a ház mögött álló kocsi felé vonszolta. Sango csípett, harapott, karmolt, fogvatartója egyre kevésbé tűrte a csapásokat. Letette az autó elé, majd durván a motorháztetőre lökte. Sango megpróbált ellenállni, aminek az lett a jutalma, hogy az ismeretlen pofon vágta. A lány ereiben megfagyott a vér, ha eddig nem is mutatta most látszott rajta, hogy retteg. Remegni kezdett, arcáról patakokban folytak a könnyei.

-Kérlek, engedj el!- sírta, mire a férfi a hasába bokszolt, összerándult a fájdalomtól.

-Nem. Mért nem engem választottál?- hanyatt döntötte Sangot a kocsin, és felhúzta a lány szoknyáját derékig. Sango segítségért kiáltozott, mire a férfi ismét megütötte és befogta a száját.- Te kis ribanc! Én nem kellek, de a főnöködet például szívesen látnád a lábaid közt. Talán már meg is voltál neki.- felhorkantott.- Lotyó!- és ujjait a lány kecses nyaka köré fonta.

Egy fület tépő sikítás rázta meg az utcát.

-INUYASHA! MIROKU! VALAKI! SEGÍTSÉG! MIROKU!!!- Kagome ijedten futott a bár felé. Mindez másodpercek töredéke alatt történt, a támadónak esélye sem volt a menekülésre. A két fiú villámgyorsan rohant a helyszínre- Mi történt?- kérdezték kórusban, tekintetük a férfira terelődött, aki letolt gatyával feküdt egy lányon. A fiú fojtogatta a szerencsétlent.- SANGO!- kiáltották egyszerre, majd Miroku eszét vesztve rá vetette magát a támadóra.

-TE ÁLLAT!- lerántotta a lányról, és a földre lökte.

-Ó, most féltékeny vagy? Mert engem választott?- röhögött.- A kis ribanc neked is kell?

Miroku erre, ha lehet, még inkább ideges lett.- Ne merészelj ilyeneket mondani, te szemét!- öklét a részeg fickó hasába vágta.- Mocskos disznó!

Vállánál fogva megfogta ellenfelét és egy jobbegyenessel a földre küldte.

-Mi a francot képzelsz magadról, te állat? Hogy merted? Te gerinctelen féreg!- felemelte a lába előtt fetrengő férfit és ott ütötte, ahol érte.

-Bántod a gyengébbet?- Inuyasha is bekapcsolódott a csihi-puhiba. Kagome addig háttérbe vonult reszkető barátnőjével, szorosan magához ölelte, és csitítgatni próbálta a síró lányt.

-Ne bántsatok, kérlek!- könyörgött a csúszómászó.- Nem akartam!

-Persze! Te megkegyelmeztél?- üvöltette Miroku, ledobta a földre.- Soha többet ne lássalak a közelében, vagy akár a környéken, mert megkeserülöd! Örülj, hogy nem jelentelek fel! Én mindig itt leszek, hogy megvédjem! Érted?

Az összevert támadó elkotródott.

-Sss. Nyugi, nem lesz semmi baj.- próbálta Kagome barátnőjét nyugtatni, nem sok sikerrel. A lány hisztérikusan reszketett, majd hirtelen elájult.- SANGO!

-Sango!- sietett oda Miroku kedveséhez, rögtön karjaiba kapta és bementek a házba.