Nyári kaland
Katsumi 2006.10.31. 18:11
21.fejezet
Inuyasha a lányszoba felé vette az irányt ölében Kagomével. Gondosan bezárta az ajtót miután letette a lányt az ágyára majd mellé ült.
-Kagome, te biztosan akarod?- nézett kíváncsian rá.
-Igen.- mosolygott a lány biztatóan.- De te? Kikyou?
-Ő most nem érdekel. Egyelőre az az egy biztos, hogy szükségem van rád, és akarlak.- Kagome ennyivel is megelégedett. Inuyashához hajolt és megcsókolta, a fiú mohón kapott az ajkai után.
-Te annyira más vagy!- lehelte a fiú, és a lány blúzával kezdett matatni. Kagome lehúzta a toppját és utána Inuyasha pólóját.
A fiú csókokkal borította be a lány melleit, miközben Kagome a hátát simogatta és a hosszú, selymes, fehér hajába túrt. Inuyashán a hideg futkározott, gyorsan lekapta a lány szoknyáját és a bugyija után nyúlt, amit különösen lassan, élvezetesen húzott le a fogaival. Kagome nem bírta ezt a kínzó lassúságot, mohón nyúlt a fiú farmerjának cipzárjához. Inuyasha mosolyogva segített neki, róla is lekerült minden ruha, finoman az ágyra döntötte a lányt, miközben csókok özönét zúdították egymásra. Kagome végigjáratta kezeit a fiú izmos testén, egyszerűen megbűvölték a kemény idomok. Inuyasha egy ideig tűrte a lány ostromát, de hirtelen olyan vágy fogta el, hogy úgy érezte, ha nem csillapítja, belepusztul. Ezt Kagome is érezte, így széthúzta a lábait, mire a fiú késlekedés nélkül, egy pillanat alatt beléhatolt. Éles fájdalom járta át a lány minden porcikáját, de csak egy másodpercig, egyre gyorsuló mozgásuk gyönyöre feledtette vele. Elégedetten nyögtek fel, mikor elérték a csúcsot, és kimerülten zuhantak egymás karjaiba. Kagome erősen megkapaszkodott szerelmében, nem akarta, hogy bármikor is elváljanak. Inuyasha viszonozta az ölelést és egy puszit nyomott kedvese fejére.
Addig a másik párocskával…
Miroku lágyan csókolta Sangot a bárpulton ülve.
-Akkor biztos?- nézett rá még mindig kételkedve. Sango a fiú kezét combjára fektette, és megsimogatta Miroku elképedt arcát.
-Tudod, mióta várok erre?
-Amióta először megláttál. Minden csinos lányt rögtön le akarsz fektetni.- válaszolt egyszerűen.
-Ez igaz, de még senkire nem vártam ennyit. Azt hittem, hogy te soha nem adod be a derekad, legfeljebb, ha elveszlek…- Sango meglepődött.
-Nem is terveztem, de történt egy-két dolog.- vallotta meg őszintén.
-Micsoda?- tényleg kíváncsivá tette.
”Nagyon fontos lettél nekem, és már nem érdekel, ha én nem kellek neked, csak egy éjszakára. Nekem ez is megfelel, csak veled lehessek.”
-Nem mondom el!- mosolygott egy kicsit keserűen.
-Kérlek!
-Nem. A nőknek vannak olyan titkaik, amik a férfiak számára érthetetlenek. Ez is ilyen.
-De legalább elmondhatnád! Talán megértem!- erősködött, Sango már unta ezt, így beleült az ölébe és forrón megcsókolta. Miroku visszatartotta a lélegzetét, nagyon kívánta Sangot. Ennyire talán még egy lány sem kellett neki. Karjaiba kapta és a csókolózást abba sem hagyva lassan felmentek a lépcsőn. Miroku lábával belökte szobája ajtaját, letette Sangot és elfordította a kulcsot a zárban. Sango hátulról átölelte a fiút, egy-két percig így álltak, nagyon bensőséges pillanat volt. Miroku megfordult, megfogta a lány vállait és egy kósza barna tincset fogott az ujjai közé, amivel megsimogatta saját arcát. Sango elmosolyodott, ujjhegyeivel finoman megérintette szerelme ajkait, a fiú megnyalintotta őket, erre felnevetett. Miroku szorosan átölelte és szenvedélyesen csókolni kezdte, miközben kezeit a lány formás hátsójára fektette. Sango lába megremegett, még jó, hogy Miroku erősen tartja.
-Ne félj!- súgta.
-Nem félek, rettegek. De nem tőled, vagy attól, amit teszünk, az, nagyon jól esik.- mondta, amit a fiú elégedetten hallgatott. Sango lehúzta kedveséről a pólót.- Olyan szép!- mondta bűvölten, miközben a fiú izmait simogatta.
Miroku keze a lány szoknyája alá, a combjai közé csúsztak, Sango hirtelen felnyögött. Nagyon élvezte, ahogy kedvese ujjai játszadoznak. A fiú másik keze eredménytelenül próbálta megszabadítani őt ruhájától, így segített neki. Miközben a srác finoman izgatta, lehúzta róla a farmert. Miroku nem bírt betelni kedvese testével össze-vissza nyalogatta, csókolgatta, szinte az ájulásig kínozva Sangot. A fekhely felé közeledtek, mikor hirtelen beestek az ágyba. Erre elnevették magukat. Miroku a lány melleit szívta, érezte, hogy már nem sokáig bírja, így a lányt beleültette az ölébe. Sangoba tompa fájdalom hasított, amint a fiú beléhatolt, de szinte rögtön mozgásba lendült. Vad tempót diktálva a lány elkezdett mozogni a fiún. Nyögéseik hangja töltötte be az egész szobát, mikor elérkeztek a csúcsra Sango Miroku nevét kiáltotta, amitől a fiú teljesen bezsongott. Nem gondolta volna, hogy tényleg ennyire vágyik erre a lányra. Arra, hogy csak az övé legyen és senki másé. Sango izzadtan dőlt Mirokura, aki átölelte a lányt és válláig felhúzta a takarót.
-Csodálatos vagy!- szakadt ki belőle.- Gyönyörű és csodálatos!- Sango megsimogatta az izmos karokat és csókot lehelt kedvese ajkaira. Egymást ölelve aludtak el.
|