“�tkozott Inuyasha! Lassan kezd �rteni a Tessaig�hoz… Most is fek�dhetek itt t�tlen�l… �tkozott!” – gondolta mag�ban Sesshoumaru. P�r perce �rt v�get Inuyash�val csat�juk, ami m�r szinte majdnem megint od�ig fajult, mint amikor Sessh Rinnel el�sz�r tal�lkozott. De most szerencs�j�re meg�szta kisebb s�r�l�sekkel, de musz�j volt pihennie… �ccse egyre jobban forgatja kardj�t, �s �gy Sesshoumarut is kif�rasztja egy hosszabb ideig elh�z�d� csata… Na meg persze egy sz�lv�g�…

“De most m�r tudom, hogy a Tensaiga megv�d a sz�lv�g�t�l… Heh… �gy Inuyasha nem tud hatalmasabb s�r�l�st okozni nekem… Legal�bb ez az egy haszna van ennek a… kardnak… – a d�mon egy fa t�v�ben �lt, becsukott szemmel. – Nem is tudom, hogy hol vannak a t�bbiek… Rin Jakennel �s Aunnal van, teh�t nem eshet baja… M�g pihenek egy kicsit, azt�n megkeresem �ket…” - gondolkozott Sessh.

Ek�zben az 500 �vvel k�s�bbi Jap�nban, Toki�ban:

Egy fiatal l�ny s�t�lgatott a v�ros egyik parkj�ban. Elgondolkodott az �let�r�l…

“18 �ves vagyok… Sz�leimet nem ismertem… Nevel�sz�l�kn�l �ltem, akik mindig ut�ltak… Most pedig, hogy ut�latukat tet�zz�k, kidobtak a h�zukb�l… Vettek nekem egy apr�cska, h�znak aligha nevezhet� valamit, �s k�sz… Soha nem volt egy bar�tom sem… Mindenki elh�z�dott t�lem… Micsoda sz�rny� egy �let… - v�r�sesbarn�s szeme sark�ban egy kis k�nnycsepp jelent meg. Let�r�lte. – Na nehogy m�r el kezdjek s�rni… Nem szabad! Ink�bb hazamegyek… - Fen�kig �r� v�r�ses haj�b�l az el�re l�g� tincset f�le m�g� t�rte, majd elindult, ki a parkb�l, v�gig az utc�n. Vele szemben egy t�le kiss� id�sebnek kin�z� f�rfi j�tt. Ahogy a l�ny elhaladt mellette, megfordult, �s n�zte, majd elindult ut�na.

“Ajjaj, ki ez itt a h�tam m�g�tt? – fordult h�tra a l�ny, majd vissza, �s gyorsabban kezdett el l�pkedni. Hallotta, ahogy m�g�tte is felgyorsulnak a l�ptek, ez�rt szinte m�r futott. – “Teh�t ki ez, �s mit akar t�lem? Jobb, ha ink�bb gyorsan megpr�b�lok elt�nni a szeme el�l…!” – ahogy gondolta, �gy is tett… Futott, ahogy csak a l�ba b�rta, majd bekanyarodott egy kis utc�csk�ba, �s befutott a saj�t udvar�ra, v�gig a ter�leten, a h�z m�g�, ahol is egy hatalmas fa �llt. A fa m�g� gyorsan beugrott, majd v�rt. A f�rfi m�g l�tta, hogy hol kanyarodott be. � is bement ut�na. Szem�vel a l�nyt kereste, majd megpillantott egy fa m�g�tt egy bord� szoknyacs�csk�t �s �rd�gi mosolyra h�zva sz�j�t, elindult.

“Menj innen, menj innen! Nem tudom, mit akarsz t�lem, de nem is akarom megtudni! Seg�tsen valaki, k�rem! – nem tudta, hogy mit csin�ljon.

Sesshoumaru m�g mindig ugyanann�l a f�n�l �lt, becsukott szemmel, amikor is furcsa dolgokat kezdett el l�tni: Egy fiatal l�ny, h�t�t a f�hoz vetve figyel. V�r�ses haja van, �s olyan ruh�t visel, mint �ccs�nek a bar�tn�je, az a Kagome nev� haland�, csak ez bord�. A d�mon �rzi a f�lelmet a fiatalon. Mintha csak a l�ny gondolatait hallan�, megsz�lal egy hang: Menj innen, menj innen! Nem tudom, mit akarsz t�lem, de nem is akarom megtudni! Seg�tsen valaki, k�rem!

Ekkor megl�t egy f�rfit a k�pben, aki �r�lt mosollyal a sz�j�n m�g jobban a f�hoz k�nyszer�ti lapulni a l�nyt. Ism�t meghallja a hangot, ez�ttal tiszt�bban. Most a l�ny besz�l: