Inuyasha Kikyout kereste, amikor beleütközött az éppen telefonáló Kagomébe.

-Persze édes! Akkor holnap!- lerakta a készüléket.- Szia!

-Hello. Nem láttad Kikyout?- kérdezte egy kicsit sem leplezve az ellenszenvét.

-De, Kagurával mentek vásárolni, és azt mondták, megisznak valamit. Inuyasha, nincs semmi baj?- kérdezte a lány.

-Mi közöd hozzá?

-Azt hittem barátok vagyunk.- felelte keserűen.- De amióta Kougával járok, egy jó szavad sincs hozzám. Ez nagyon fáj nekem.

A fiú meglepődött, és ez látszott is rajta.

-Tényleg? Bocs, nem akartam… csak, hát…- nem tudta mit mondjon még.

-Figyelj, nekem nagyon fontos lettél Inuyasha.- ”Ajjaj, megszegem a szavam!”- Sango után te vagy a legjobb barátom, nem is te egészen más vagy, mint Sango, és nem csak azért, mert te nem lány vagy.

-Kösz, ez jól esett.- pirult el a srác.- Te is, te is nagyon sokat jelentesz nekem.- egymásra mosolyogtak.

-Nem gondolod, hogy elmehetnénk valahova, mármint a banda?

Inuyasha elmosolyodott, majd arcára fagyott a vigyor. ”Hát még sem randi lett belőle!”

-De, jó ötlet!- nyögte ki végül.

-Csúcs! Mi lenne, ha a partra mennénk le?

-Mikor? Csak egy hét múlva lesz szabadnapunk!

-Igen, de még csak 3 óra van! Ha összekészülünk még most is lemehetünk! Hiszen itt a tenger egy köpésnyire!

-Oké! Akkor szólj annak, akit találsz és készüljünk!- adta ki a parancsot.- Én is keresem a többieket!

-Remek!- és már el is tűntek.

Naraku kozmetikusnál volt nagykezelésen, Kikyou és Kagura pedig a plázában. Inuyasha még el tudta kapni Mirokut, aki Koharut ölelgetve búcsúzott a lánytól.

-Tehát szent a béke?- fordult a fiú felé, aki még a távozó lányt figyelte.

-Ja, Sango elmondott neki mindent.

-Aha, akkor így kárpótolt.- vigyorgott Inuyasha, tudta, Miroku mire vágyott.

-Hát igen.- mondta vigyorogva.

-Én kész vagyok!- kiáltott Kagome. A srácok is előkotorták a fürdőgatyáikat, útra készen álltak.- Rácsörrentem Sangora! Se perc múlva itt lesz, a cuccait már be is tettem.

Feldübörgött Sesshoumaru fekete csodája, Sango levette a sisakot, leszállt a motorról.

-Jó légy!- búcsúzott el tőle a barátja egy csókkal, és rávert Sango fenekére, amit Miroku olyan kívánatosnak tartott abban a bőrnaciban.

-Szia!- mondta vörösen, mire a srác elszáguldott.

-Látom a sofőrnek mindent szabad!- jegyezte meg Miroku.

-Hát, a sofőrök már csak ilyen kedvező helyzetben vannak!- mosolygott a lány.- Akkor, ugye minden rendben van?

-Persze, kösz.- komorodott el egy pillanatra.

-Éljen! Te öltözz át!- miután Sango visszatért…- Irány a strand!- kiáltotta el magát Kagome.