A kis csapat visszatért Kaede anyó falujába, ahol Hayao, Mitaray és Sakumoto várt rájuk. Inuyasha eldicsekedett az anyónak, hogy hamarosan gyermekük lesz, Kaede már előbb tudta ezt, mint Kagome, sokat tapasztalt szeme észrevesz egyet s mást. A szellemírtók nem sokat időztek a faluban, hamarosan útra keltek otthonuk felé.

***

Kohaku nagyon megszerette a kis unokaöccseit és igyekezett bepótolni az elvesztett időt a nővérével. Sango az utóbbi időben kerülte Sakumoto társaságát, szegény fiú nem tudta, mi lehet ennek az oka. Kohaku Kirarával délelőtt az ikreknek mutatott be mutatványt, így Sakumoto felkutatta Sangot. A síroknál talált rá, épp imádkozott.

-Mi a baj?- tért rögtön a tárgyra.- Mostanában kerülsz engem.

A lány fölkelt és a fiú szemébe nézett.

-Gyermeket várok.

-HOGY MICSODA?!- üvöltött és szikrák pattogtak a szemében.

-Tudom, hogy nem vagyok méltó rá, de bocsáss meg, kérlek!- és tekintetét leemelte a fiúról.

-Te, te szajha! Én elfogadom a fiaidat, és te úgy hálálod meg nekem, hogy újabbat csinálsz!

-Bocsáss meg, te nem ezt érdemled, sajnálom, hogy fájdalmat okoztam.

-Persze, most sajnálod, de akkor, amikor az a szemét hozzád ért fogadjunk eszedbe sem jutottam!- rettentően dühös volt, de próbált lehiggadni.- Figyelj, kapsz még egy esélyt. Nem akarom, hogy az a fattyú napvilágot lásson! Megértetted?

-Micsoda?- suttogta.- Öljem meg a gyerekem?- ”a gyerekünk?” Mirokura gondolt, könnybe lábadt a szeme.- Nem, ezt nem vagyok hajlandó megtenni!- hangzott a határozott válasz.

-Ellenkezel velem? A férjeddel, uraddal s parancsolóddal?- nézett rá tomboló tekintettel.

-Ezt nem fogom megtenni! SOHA!

-Vagy úgy!- a keze már lendült is. Megpofozta a lányt. Sango tudta, hogy ez fog következni mégsem hajolt el, úgy érezte, megérdemli.- Most?- hallgatás volt a válasz.- Te akartad!- újból felemelte a kezét.

Kohaku jelent meg, aki rögtön lefogta Sakumotot.

-Mit művelsz a nővéremmel?- kiáltotta indulatosan.- Elment az eszed?

-Ó, csak megbüntetem, feleselt.

-Próbáld csak meg még egyszer!- fenyegetőzött.- Nem érdemli meg senki, hogy bántalmazzuk, főleg akkor nem, ha szeretjük.

-Tudod, mi tett velem? Más gyermekét hordja a szíve alatt!

-Ez is bizonyítja, hogy semmi jogod őt megütni. Az ikrek sem a tieid és ő sem az. A ti kapcsolatotok sosem fog működni akárhogy erőlködtök is. Sakumoto, kérlek, hagyd el ezt a helyet!

-Mi? Kidobsz, te kis taknyos?- hüledezett a férfi, de teljesítette a kérést, búcsú nélkül ott hagyta őket, és egyáltalán nem fájt a szíve, attól, hogy el kell mennie.

Innentől kezdve békés hónapok elébe néztek.