Miroku egy s�r� erd�n kereszt�l rohant egy hegyen �ll� kast�ly fel�. Er�s szellemi jelenl�tet �rzett, emellett l�tta Naraku m�rges darazsait. El�rt a palota k�zel�be, nem �tk�z�tt semmif�le akad�lyba, ezt furcs�llta.

-Az nem l�tezik, hogy ilyen sim�n id�ig eljussak! Mi lehet ennek az oka?- feln�zett az �gre.- A hold!- ma van Inuyasha �s tal�n Naraku �tv�ltoz�s�nak �jjele.- Akkor van es�lyem!

A szerzetes minden k�l�n�sebb gond n�lk�l felkapaszkodott a hegyre, el�rte a palota bej�rat�t, ahol a tizedrang� szellemekb�l �ll� test�rs�get se perc alatt elint�zte �s m�r benn is volt az �p�letben. Bent nem tal�lkozott egy teremtett l�lekkel sem, fojtogat� g�z terjengett mindenfel�. A fi� a sz�ja el� kapta ruh�ja ujj�t, �gy rohant v�gig a folyos�n. Minden szob�ban csak halottakat tal�lt. Rettent�en megijedt, m�g jobban megszapor�zta l�pteit. Az egyik folyos� v�g�n tal�lt egy termet, amiben nem volt semmi, ezt igencsak furcs�llta, �gy alaposabban �tkutatta.

-Megvan!- �s az egyik falat val�ban el tudta h�zni, amib�l egy m�sik szoba ny�lt. A szerzetes bel�pett, gazdagon feld�sz�tett termet pillantott meg k�zep�n egy elf�gg�ny�z�tt fekhellyel. Sz�th�zta a finom kelm�t �s el�mult az �t fogad� l�tv�nyt�l. Sango fek�dt p�rn�k k�zt egy �tl�tsz� ruh�ban a falhoz bilincselve. Ami azt illeti, ha nem ilyen k�r�lm�nyek k�zt lenn�nek, h�t Miroku kedveln� ezt a helyzetet.

-Sango!- lehajolt a l�ny mell� �s �bresztgette. Megsimogatta az arc�t �s a sz�j�t.

-Mi? Ki az?- k�rdezte �lmosan.- Miroku!- �s a fi� l�tt�n els�rta mag�t, r�borult a mellkas�ra.- Hogy tal�lt�l meg? A t�bbiek?

Miroku mag�hoz szor�totta a l�nyt.- Ne agg�dj, �k j�l vannak, egyed�l j�ttem. Nem akartam, hogy felt�n�st kelts�nk. Ma �jjel �jhold van.

-Igen, tudom. Naraku elveszti a hatalm�t.- borzadva gondolt r�, hogy csak ez mentette meg t�le.- A bilincsem kulcsa a szekr�nyen van.

-�! Meg van!- leoldotta a l�nyr�l a s�lyos t�rgyat. Sango megd�rzs�lte a kez�t, �s m�r fel is �llt. Miroku k�zelebb l�pett hozz� �s hosszan megcs�kolta, mik�zben kez�t a l�ny form�s h�ts�j�n pihentette.

-Te j� �g! Mi van rajtam!- n�zett v�gig mag�n Sango.

-Semmi.- vigyorgott a szerzetes.- Nekem tetszik.

-Azt elhiszem. Miroku nem mehet�nk a f�bej�raton el. Mikor Kagura bent volt n�lam, l�ttam, hogy egy csap�ajt�n �ll, pont ott.- mutatott egy sz�nyegre, amit elt�vol�tva val�ban ott volt a menek�l�st jelent� ajt�.

-Kiv�l�!- r�mosolygott a l�nyra, aki viszonozta azt.- Gyere!- ny�jtotta a kez�t.

Sango megindult, egy pillanatra megt�ntorodott �s �jultan rogyott �ssze. A szerzetes m�g �pp id�ben kapta el.- Jaj, ne! Mi lehet vele?- Az �l�be kapta a l�nyt �s �gy indult el. Minden neh�zs�g n�lk�l kijutott a kast�lyb�l �s le�rt a hegyr�l, de �szre vehett�k a l�ny elt�n�s�t, mert percekkel k�s�bb egy tucat szellem iramodott a nyomukba. Be�rtek az erd�be, ahol el�nyh�z jutottak. A kitart�bb �ld�z�ket Miroku leszerelte. A rengeteg belsej�ben egy eldugott kis barlangot fedezett fel hatalmas bokrok m�g�tt. ”Ez j� hely lesz, m�g a szellemek megunj�k az �ld�z�st.”- �s bement a rejtekhelyre. V�d�falat emelt a barlang sz�j�hoz, majd beljebb h�z�dott a l�nnyal. K�rben�zett, egy szalm�b�l �s rongyokb�l k�sz�lt fekhelyet �s t�zif�t pillantott meg.

-Ezt a barlangot nemr�g haszn�lhatt�k.- Sangot lefektette �s betakarta a k�peny�vel, � pedig t�zet gy�jtott.

-Hol vagyok?- �bredezett a l�ny.

-Sango! V�gre!- �s �l�be fektette.- Elhoztalak a kast�lyb�l, mert el�jult�l. Nem jutottam el sok�ig a kast�ly k�r�li erd� egy barlangj�ban vagyunk. Mi t�rt�nt veled?

-H�t, Kagura adott be nekem egy kotyval�kot, de most m�r jobban vagyok.

-Akkor j�. M�rt rabolt el Naraku?

-Az�rt, hogy fi�t sz�ljek neki.

-MICSODA!? Megfojtom azt az al�val� sz�rnyeteget.- �rj�ng�tt a d�ht�l.

Sango elmosolyodott.- Kapott egy j�slatot, melyben az �llt, hogy el tudjon mindenkit puszt�tani m�g ebben a h�napban meg kell fogannia a gyermek�nek egy haland� asszonyt�l. Itt j�v�k �n a k�pbe.

-De ugye egy ujjal sem ny�lt hozz�d. Mert ha igen, �n let�pem a, a, a…

-Nyugi, nem volt r� ideje. Kohakuval zsarolt, hogy teljes�tsem a v�gyait. Egyel�re nem agg�d�m az �cs�m miatt, mivel m�g fel tudja ellenem haszn�lni, nem b�ntja. Mindj�rt elh�nyom magam, ha eszembe jut a cs�kja.

-MI? MEGCS�KOLT!?

”Ezt nem kellett volna!”- s�hajtott a l�ny.

-Ugyan Miroku. Higgadj le!- megsimogatta a fi� arc�t, aki erre elkapta a kez�t �s cs�kot lehelt r�. Sango most kapott csak �szbe, hogy nem �ppen a leghelyesebb dolgot m�velik. Megpr�b�lt kik�sz�l�dni a szerzetes �l�b�l, de csak annyit �rt el, hogy a k�peny lecs�szott a derek�ra �s szabadon hagyta a gyakorlatilag meztelen idomait. A fi� elvigyorodott �s hevesen ajk�t a l�ny ajk�ra tapasztotta k�zben Sango simogatta Miroku tark�j�t, m�g a fi� belet�rt a haj�ba.

-Ezt nem k�ne.- ny�gte er�tlen�l.

-Dehogyisnem!- �s a f�ldre d�nt�tte a l�nyt.- Im�dom ezt a ruh�t.- simogatta a finom idomokat az �tl�tsz� anyagon kereszt�l.

”Ez nem helyes! De akarom, musz�j! Utolj�ra.”- gy�zk�dte mag�t Sango.

Miroku cs�kokkal bor�totta be a test�t, �s a combjait simogatta. Egy kis nedves cs�k futott v�gig a selymes b�r�n, amit a fi� k�szs�ggel lenyalt.

-Mi-Miroku!- ”Nem b�rom!”

A fi� r�nehezedett a l�nyra �s egy er�teljes l�k�ssel m�r bel� is hatolt. Test�k egyre gyorsul� �temes mozg�st vett fel, m�g el nem �rt�k a cs�csot �s er�tlen�l zuhantak egym�sra.