1.fejezet: A születés csodája

Kagome kezdet magához térni. Borzasztóan fájt mindene, de főleg a
feje. Kagome kinyitotta a szemét és fehér falat vett észre. Megpróbált
felülni, de visszaszédült így nem is próbálkozott többet. Kagome a
hasához nyúlt, de már nem volt nagy.

• Hol a gyerek? – kérdezte Kagome rémülten.
• Kagome végre felébredtél! – örvendezett édesanyja.
• Hol van a gyermekem és én hol vagyok?
• Ne aggódj, a baba jól van. Ott van melletted a kiságyban, alszik és
  kórházban vagy. A kútnál találtunk rád csupa vér voltál meg seb a
  ruhád pedig szét volt szaggatva. Nagyon csodálkoztunk, de mivel láttuk, hogy épen szülsz gyorsan bevittünk a korházba. De mitől voltál véres? És....
• Ráültem a kútra és összetört alattam és beleestem mire kimásztam
  elájultam. – Kagome sírva fakadt – Anya úgy sajnálom!!
• Semmi baj kicsim. Hoyo mindjárt itt lesz csak lement kávéért.

Kagome édesanyja átölelte Kagomét. Kagome összeszedte magát és letörölte a könnyeit.

• Kislány vagy kisfiú?
• Kislány.

Kagome elmosolyodott. Lassan felült majd kirakta az egyik lábát a
másik után ezután felállt és odament a kiságyhoz. Bekukkantott a
kiságyba és végigmérte az apróságot a kis lábától a kis fejéig. A
gyermek ránézésre egészséges volt. Egyenletesen vette a levegőt és
édesen aludt. A kicsi haja barna volt, de még is rengeteg volt
belőle. Kagome el sem akarta hinni, hogy ez az ő gyermeke, hogy ez
belőle bújt elő, hogy ez a pici teremtmény benne élt és táplálkozott 9
hónapon át. Kagome óvatosan megsimogatta gyermeke fejét. A bőre
selymes volt a kár a legfinomabb kasmír. Hoyo belépett a kórterembe és örömmel látta, hogy Kagome él és virul. Kagome édesanyja kisettenkedett, hogy magárahagyja a fiatalokat. Hoyo a kávét az asztalra rakta majd Kagoméhoz lépett és szorosan átölelte. Kagome kicsit meglepődött és hirtelen megpördült, de amint meglátta Hoyot megnyugodott. Majd Kagome egy puszit nyomot Hoyo szájára.

• Hát nem gyönyörű? – kérdezte Kagome.
• De igen. Szóltam a szüleimnek és már úton vannak.
• Rendben.
• Most feküdj vissza az orvos azt mondta, pihenned kell.

Ekkor egy középkorú férfi lépet be sétabottal öltönyben, de
tornacipőben. Enyhén borostás volt a haja kicsit már megfogyatkozott a
szeme pedig kék volt.

• A nevem Doktor House én vagyok a maga orvosa.
• De maga nem speciális esetekkel foglalkozik.
• Igen, csak nem tudok ellenállni a szexis kismamáknak. Na viccet félretéve komoly volt az esete. A baba valahogy nem akart megszületni. Biztos elfelejtetek neki értesítőt küldeni.
• Köszönöm Doktor House, de volna szíves kifáradni és nem a feleségemet rémisztgetni?
• Hogyne.

A férfi kiment. Kagoménak csak most jutott eszébe, hol van InuYasha.