Sango lassan j�tt vissza a t�borhoz, az erd� sz�ps�g�t csod�lta s�ta k�zben. Hangtalanul k�zeledett a t�rsas�g fel�, amikor r�gi ismer�s hang �t�tte meg a f�l�t. ”Miroku?!”

Egy fa m�g� b�jt, l�tta, amint Hayaot tartja a kez�ben �s Sakumoto fel� fordul mosolyogva.

A gyereket �tadta a m�sik f�rfinek �s gratul�lt. ”Sz�val ennyi. Eddig m�g rem�nykedtem, hogy hi�nyzok neki, de nem. Elfelejtett, t�l van rajtam. Lehet, hogy �n is csak egy voltam a sok k�z�l �s nem kellett volna megsz�ln�m a fi�kat? Nem, az az egy biztos, ha nem is voltam t�bb sz�m�ra fut�kalandn�l, a fiaim akkor is a legnagyobb boldogs�g az �letemben. �s �k csak az eny�mek, neki nem kell �rt�k semmit se tenni, nem is mondom el az igazs�got.”

Sango kil�pett rejtek�b�l, mintha most �rt volna ide. A t�bbiek mind fel� fordultak.

-Sango?- Miroku megb�v�lve n�zte, m�g szebbnek tal�lta, mint r�g.- Hossz� ideje nem l�ttalak.- mosolygott.

A l�ny odas�t�lt f�rje mell� �s megfogta Hayaot.

-Igen, val�ban r�g tal�lkoztunk.- helyeselt ridegen.- Hogy van a csal�dod?- t�rt r� a l�nyegre.

-K�sz�n�m k�rd�sed, remek�l, b�r az ap�som egy h�napja elhunyt, isten nyugosztalja.- mondta t�rgyilagosan.- �pp itt volt az ideje.

A t�bbiek vigyorogtak, Shippou hangosan nevetett.

-Sajn�lattal hallom. �n ugyan nem �t, de � kedvelt engem.- v�laszolt kim�rten, �s feleleven�lt benne az a borzalmas nap.- �s Noriko a fi�val?

-J�l vannak, sajnos a fiamat csak megadott id�pontokban l�thatom, �s m�g mindig el�gg� t�vols�gtart�, de aranyos. Noriko meg tipikusan elk�nyeztetett hercegn�, de j�l megvagyunk.

-Ezt �r�mmel hallom. Nem tudom be mutatt�k-e neked a fiaimat. � itt Hayao, Kagome mellett, pedig Mitaray �ll.

-Nagyon sz�p fi�k. Gratul�lok, b�szk�k lehettek r�juk.

Sakumoto megszor�totta Sango v�ll�t, amit�l Miroku m�g mindig irt�zott.

-K�sz�nj�k.- v�laszolt a n� helyett.

-Miroku, maradsz m�g vel�nk, vagy m�r menned kell vissza?- k�rdezte Kagome.

-Nem akarok zavarni, de ha megengeditek, sz�vesen maradok, m�r �gy is megszokt�k otthon.- tudta, hogy nem k�ne itt lennie, de m�g mindig nem b�rta elviselni ezt a p�ffeszked� h�lyagot Sango k�zel�ben. ”De h�t a f�rje!!! Nem baj akkor is, musz�j, legal�bb egy kis ideig, csakhogy a k�zel�ben legyek, maradnom. M�g ha semmi jogom hozz�.”

Sakumoto �s Sango kiv�tel�vel mindenkin l�tszott az �r�m jele.

”Ne! �gy m�g nehezebb lesz!- �s legsz�vesebben zokogott volna a mi n�nem� szellem�rt�nk.