12.fejezet
Egy cseresznyefa al stltak, ahol egy pad llt, a hercegn lelt.
-Emlkszel rm, Miroku?- krdezte lgyan.
-Hogyne emlkeznk?!
-Ennek igazn rlk.
-De n nem vagyok mlt a kezedre. n csak egy szerzetes vagyok.
-Ez egyltaln nem szmt, hiszen van egy gyermeknk! Mindenki boldog lenne, ha itt maradnl velnk.
-Sajnlom, hogy vissza kell utastanalak. De n nem maradhatok itt.
-Mirt? Itt maradhatsz, st itt kell maradnod!- mondta mr kemnyebb hangon.- Van egy fink, neked ez nem szmt? Mi fontosabb mg nla is? FELELJ!- vlttte.
-Egyltaln nem vagyok biztos benne, hogy az n fiam!
-Hogyan??? Elsllyedek szgyenemben! Hogy vghatsz ilyet a fejemhez?!
-Elnzst, csak kicsszott a szmon. Akkor is el kell mennem, egy nagyon gonosz szellemet kell elpuszttanom, mert ha nem, fiatalon meghalok, s a fink rkli az tkot.
-Badarsg! Csak egy jabb kibv! Nem hiszek neked! Beleszerettl valaki msba! Abba a barna haj lnyba!
-s ha igen, akkor mi van? Tudtommal nem grtem semmit neked! Csak egy jszaka volt! Azzal a lnnyal szeretnm lelni az letemet!
-Most mlyen megbntottl, de hajland vagyok megbocstani.
-Nem krtem bocsnatot.
-Tudom, de fogsz.- mosolygott.
-Mi? Mrt gondolod?
-A hn szeretett nd a mi keznkben van, ezt ne feledd el! Apm pont t szemelte ki gsjnak, lemond rla, ha velem maradsz.
-Mibl gondolod, hogy nem tudjuk kiszabadtani ket?
-Ha most nemet mondasz nekem, rgtn megljk ket, de nem akrhogy, engedjk, hogy eljtszadozzanak a szolgink velk. Mit szlsz hozz? Fegyvertelenl, megktzve vrjk a dntsedet!
”A pokolba!”
-Elengeditek ket psgben?
-Ez termszetes! Magad bizonyosodhatsz meg psgkrl! Ja, s ezt a kis kzjtkot senkinek nem mondhatod el!
-Rendben.
-Ksznm, szerzetes!- meghajolt eltte.- s szemlyesen kell elmondanod annak a lnynak a dntsedet. Nem irigylem szegnyt!
”Boszorka! Ez nem lehet! Sango….”
AJÁNLOM AZ OLDALT
