Kagome az előtte álló InuYashára meredt. A könyv kiesett a kezéből egyenesen a földre zuhant. Kagome nem tudta mit mondjon InuYashának. Valószínűnek tartotta, hogy az ő jelenlétét érezte a haza felé vezető úton. Kagome gondolta, hogy azt is látta amint Hoyoval csókolózik a házuk előtt. Kagome kezdett vörösödni gondolatain, míg InuYasha a dühtől vöröslött. A férfiak 24% csalja meg a barátnőjét. A nők 100°% igényli, hogy legyen egy férfi az oldalán és 100%-uk mindent meg is tesz ezért. De vajon tényleg szükségünk van rájuk?

Szó mi szó akárki csal meg akárkit a másik félnek nem esik jól. Hisz az támad minket hátba akitől a legkevésbé várnánk. Főleg akkor fáj amikor mindent ránk fognak és mindenért minket hibáztatnak azért ami nem is a mi hibánk. A szerelem nincs fájdalom nélkül, a hűség nincs árulás nélkül. A törékeny dolgok nem tartanak sokáig, kivirágoznak majd elhervadnak. Milyen kár, hogy ez nem érvényes a szerelemre. De Kagome ezeket a dolgokat sosem vette figyelembe mindig a saját feje után megy csak fejjel a falnak. Ezért aztán Kagome örökösen bajba került. InuYasha viszont minden helyzetben megfontolt volt, már amikor nem. De egy biztos mind a ketten forrófejűek voltak és egyik fél sem volt hajlandó engedni. Kagome nyitásra tartotta a száját, de inkább becsukta mert tudta úgy is InuYashának lesz igaza. InuYasha elindult a nyugágy felé. A farmer suhogott akárhányszor megmozdult, tornacsukája enyhén nyikorgott, haját a szél fújdogálta mivel nem volt túl erős a szél csak enyhe és langyos. Kagomén csak egy egyszerű farmer és póló volt. Nem számított vendégre. InuYasha leült Kagome mellé a nyugágyra.

• Kitől tudtad meg?
• Mit? Azt, hogy megcsaltál?
• Nem azt, hogy itt vagyok.
• Ayame mondta el. És mondott még egy érdekes dolgot is.

Kagome egész teste reszketni kezdett, szemei tágra nyíltak, kezét tördelni kezdte. Valakinek a cigi valakinek meg az ivás a rossz szokása, Kagoménak az ujj tördelés szájrágás, de csak idegességében. Akárhogy is minden embernek van rossz szokása. Még ha le is tagadja vagy nem vesszük észre. Nincs tökéletes ember.

• Azt mondta, hogy gyermeket vársz, de ez az elmúlt néhány napban nem igazán nyilvánult meg.
• Lehet, de a gyermeknek apára van szüksége.
• Itt vagyok én.
• Ugyan kérlek ugyanolyan életet szeretnél neki is mint neked volt? Azt szeretnéd ha kinevetnék csúfolnák és bántanák? És velünk mi lenne? Hm? Minket is megvetnének még a te világodban is. Nem akarhatod, hogy azért bűnhődjön mert te egy éjszaka nem tudtál csomót kötni a farkadra. Hoyo jó apja lesz a babának. Ő gazdag és megbecsült ember. Így egyikünk se fog szenvedni.
• Megoldanánk. És különben is az én világomban könnyebb elrejtőzni mint a tiétekben. Építenék egy kis házikót egy szép helyen. Ott élhetnénk hárman vagy többen is. Tudod, hogy értem, több gyerekkel. Én megvédeném a falukat a jött-mentektől és minket is elfogadnának. De neked rögtön a könnyebb megoldást kellett választanod ugye? Nem hittem volna, hogy képes vagy ekkora gonoszságra.......

- Nem vagyok gonosz!!! Hoyonak még úgyis fogok szülni gyereket ugyanis hozzá megyek feleségül!

Síri csend lett. InuYasha szóhoz nem jutott a meglepettségtől, Kagome meg a méregtől.

• Nem ezért mondtam. Tudod te egyáltalán mi a következménye annak, hogy összefeküdtél egy halandóval miközben egy szellem gyermekét hordod?
• Nem, nem tudom. De várjunk csak honnan tudod, hogy lefeküdtem vele?

InuYasha térdre ereszkedett gyengéden szétnyitotta a lány lábát és szimatolni kezdett. Kagome kissé elgyengült, de mégis ellökte magától InuYashát.

• Bezzeg őt nem lökted el magadtól este. Azt hittem szeretsz.
• Miért te szeretsz?
• Persze, hogy szeretlek hiszen azon az éjszakán megmondtam nem? De te szeretsz?
• Igen szeretlek. De csak azt hittem azért mondtad mert ágyba akartál vinni.

InuYasha megcsókolta Kagomét. Az esemény nem várt volt mégis jólesett mindkét félnek. A régi tűz visszatért a szívbe. Újra átélték az akkori éjszaka elfeledett varázsát. InuYasha felkelt majd eltűnt. Kagome rengeteg kérdésre nem kapott választ.Vajon mi lesz gyermekével? Még meg sem született, de Kagome már úgy szerette ahogy születni fog.