By: Katsumi

1.fejezet

Naraku �l, �s birtok�ban van a majdnem teljes �kk�, a Shikon no tama. Kis csapatunk sz�n�ja el�g rosszul �ll, de senki nem besz�l err�l. Most is egy erd�ben t�boroztak le a f�rads�gos nap ut�n. Kagome k�n-keservesen v�gigszenvedte ezt a tan�vet, h�l’ Istennek nem bukott meg semmib�l, el�tte az eg�sz ny�r, melyet kifog�sok n�lk�l t�lthet a k�z�pkori Jap�nban. A fi�k t�zif�t mentek gy�jteni Kirar�val, m�g a l�nyok Shippouval a k�zeli t�ban csobbantak.

-Ilyen m�g nem volt, hogy egy csata ut�n senki sem s�r�lt meg! Ennek �szint�n �r�l�k!- mosolygott Kagome �s kib�jt a ruh�ib�l.

-Igen, ezek a szellemek nem Naraku csatl�sai voltak, csak egyszer�en az �kk�szil�nkokra f�jt a foguk.- helyeselt Sango, aki imm�r meztelen�l mer�lt al� a h�s v�zbe.

-H�, engem se felejtsetek el! �n igen is megs�r�ltem!!! -kelt ki mag�b�l a kis r�ka szellem.

-De Shippou, �n az Inuyash�t�l kapott pofonokat mindennapos kellemetlens�gnek nevezn�m!- felelt erre szellem�rt�.- Tudod, milyen ideges, ha Kagom�ra ak�r egy tizedrang� szellem is szemet vet.

-H�t az m�r biztos, teljesen oda van �rte, de a vil�g minden kincs��rt sem ismern� be!- most m�r vid�mabb hangon felelt a k�ly�k.

-Nem �rtem m�rt mondj�tok ezt!- fakadt ki az eml�tett le�nyz�.- Inuyasha nem szeret engem, neki ott van Kikyou…. � a legfontosabb.- lehunyta a szem�t. Nem akarta, hogy s�rni l�ss�k.- Be�szok a k�zep�ig.- Meg se v�rta, mit sz�lnak hozz� a t�bbiek.

-Szeg�nyke!- ”most ink�bb nem zavarom”.- M�g maradsz Shippou?

-Igen, utol�rem Kagom�t.

-Rendben, de ne siess, annyira!- kil�pett a v�zb�l.- Milyen meleg van?! Le�l�k a szikl�ra, onnan n�zlek titeket!

Egym�sra mosolyogtak, majd Shippou b�mulatos fejessel Kagome nyom�ba eredt.

Sangonak j�l esett, hogy egy kicsit egyed�l lehet. Sell� m�dj�ra el�refogta hossz�, selymes, barna haj�t �s a bar�tn�j�t�l kapott kef�vel f�s�lgette. Az �ccse j�rt az esz�ben, r�g nem l�tta. ”Ne f�lj Kohaku, kiszabad�talak, �s �jra egy�tt lesz�nk! Megfizet az a gaz Naraku, ami�rt ezt tette vel�nk, a csal�dunkkal �s a falunkkal. Ha v�ge lesz ennek haza megy�nk, felvir�goztatjuk a falunkat �s soha t�bb� nem hagyjuk el egym�st!”

A l�ny nem is vette �szre, hogy nincs egyed�l. A szikla m�g�tti bokorban cs�cs�l� szerzetesnek kellemes pillanatokat okoz, a fi� megbabon�zva n�zte a kerekded idomokat.

”Milyen gy�ny�r�!”- s�hajtott v�gyakozva.-” Belepusztulok, ha nem lehet az eny�m!”

-Miroku?!? Hol vagy?- ki�ltozta Inuyasha.- �! Itt vagy!

A szerzetes v�szj�sl�an n�zett r�. A l�ny ijedten h�tra fordult �s maga el� r�ntotta az apr�cska t�r�lk�z�j�t. Igaz most m�r teljesen felesleges volt, a fi� mindent l�tott. Houshi-sama reszketve a megtorl�st�l el�m�szott rejtek�b�l.- Sango f�lre�rted!

-Ezt nem lehet!!!!- kiab�lta a d�ht�l �s zavart�l kipirult l�ny.- MIROKU!- �s a pofon m�r csattant is.

-A�!

K�s�bb a t�zn�l senki sem lep�d�tt meg a Mirokou arc�n d�szelg� v�r�s k�znyomt�l. A l�nyok kor�n elvonultak aludni, Inuyasha �s a szerzetes �rk�d�tt.

-Szerencs�tlen h�lye.- jegyezte meg v�ratlanul a mi f�lszellem�nk.

-Hidd el, a l�tv�ny minden�rt k�rp�tolt- �s gonosz, el�gedett vigyor jelent meg az arc�n.

-Ha te mondod.- hagyta r�.