Eggy� olvad�s

Kagome k�nnyes szemmel futott az erd�n kereszt�l. Igaz�b�l nem is n�zett a l�ba el�, egyszer�en menek�lt a l�tv�nyt�l, ami ak�rhov� ment, tov�bbra is a szemei el�tt lebegett. Inuyasha, amint �t�lelve tartja Kikyo-t, �s �r�k h�s�get esk�szik neki. Nem ez volt az els� alkalom, hogy a p�rt egy�tt l�tta, de az els�, amikor fogalmuk sem volt r�la, hogy a k�zelben van. Inuyasha �rz�keny hall�s�t �s szagl�s�t elhom�lyos�totta az egy�ttl�t izgalma. Kagome v�g�l le�lt egy fa t�v�be. Kif�radt, nehezen kapott leveg�t, �s szem�b�l patakzottak a k�nnyek.

“Ezt nem hiszem el…nem hiszem el, k�ptelen vagyok. Hiszen az a n� m�r halott. A sors fintor�b�l m�gis k�pes feld�lni a k�z�tt�nk kialakult dolgokat. Valljuk be, ingatag l�bakon �ll a kapcsolatunk, de m�gis…hogy egy halott miatt! �gy �rzem, a sz�vem kiszakad a hely�r�l. Nagyon f�j.” Gondolta Kagome.

Mindek�zben az eldugott kis tiszt�son Inuyasha Kykio szem�be n�zve mondta:

• M�g mindig gy�l�lsz engem?
• Igen. Mind�r�kk� gy�l�lni foglak, hisz gy�l�lettel a sz�vemben haltam meg. De akkor is az eny�m vagy. Meghaltam �rted, �s a tisztess�g �gy k�v�nja, hogy az eny�m maradj. Nem t�r�m hogy az a Kagome nev� l�ny a helyemre l�pjen. �rted, amit mondok?
• �rtelek. A tisztess�g �gy k�v�nja, �s �n meg fogok felelni az �si t�rv�nyeknek. Nem �ll jogomban fel�lb�r�lni �ket, de tudnod kell, milyen neh�z ez nekem.
• Nem �rdekel! Egyszer el fogom �rni, hogy velem halj meg, �s akkor �r�kk� egym�s�i lesz�nk a t�lvil�gon…

***

• Inuyasha, most m�r mennem kell. De tal�lkozunk m�g.

• Megint Kyki�val volt�l, igaz? Nem veszed �szre, hogy �sszet�r�d Kagome sz�v�t?
• Hallgass Shippou, k�l�nben megj�rod!
• De hol van Kagome? – K�rdezte Sango.
• Hogy hogy hol? H�t nem veletek volt? Nem hiszem el, hogy egy f�l �r�ra sem tudtok vigy�zni r�! Mit csin�ltatok, ha szabad k�rdeznem?
• Semmit! – V�laszolta egyszerre Sango �s Miroku, pipacsv�r�sre v�lt arccal.
• Mindegy. Megyek, megkeresem azt az ostoba l�nyt, miel�tt megint bajba keveredik, ahogy szokott.

• Tal�ltatok valamit?
• Val�sz�n�leg elrabolt�k – mondta Miroku.
• �s ezt m�gis honnan veszed?
• N�zd! – mutatta Inuyash�nak Miroku a rongydarabot, amit az erd�ben tal�lt. Kagome szokny�j�nak egy darabja volt…v�resen.
• Ez Kagome v�re!

Inuyasha teljesen megvadult a l�tv�nyt�l. Sz�lsebesen elsz�guldott a szagmint�t k�vetve. Sango �s Miroku csak nagy nehezen tudt�k utol�rni Kirar�val �s Shippouval. Egy�tt szaladtak, am�g egy nagy kast�lyhoz nem �rtek. Inuyasha nem t�tov�zott, bet�rt a kast�lyba.

“Ha Kagom�nak valami baja esett, ak�rki is az elrabl�, �n sz�tszaggatom!”

Els� pillant�sra a kast�ly �resnek l�tszott, de ahogy a szem�k hozz�szokott a s�t�ts�ghez �szrevett�k Kagom�t egy karossz�kben �lve egy emelv�nyen. �veges szemekkel n�zett maga el�, l�that�an nem ismerte fel bar�tait. Gy�ny�r� ruh�ban volt, haja kif�s�lve, homlok�n arany fonallal h�trafogva.

“H�la az �gnek, �gy l�tom nem esett baja. Milyen gy�ny�r�en n�z ki! De mi�rt nem �dv�z�l minket?” Gondolta Inuyasha.

Ekkor Kagome fel�llt:

• Legyetek �dv�z�lve, utaz�k. Miben seg�thetek nektek?
• Tess�k??? Kagome, mi van veled? – k�rdezte Inuyasha.
• Sajn�lom, de �sszet�vesztesz valakivel, f�lszellem. A nevem Yamoi, �n vagyok ennek a palot�nak a kir�lyn�je.

Miroku �s Sango k�rd�n n�ztek Inuyash�ra. � odament a l�nyhoz, k�rbej�rta, figyelmesen szeml�lve �t, szagl�szva. V�g�l meg�llt el�tte, �s egyenesen a szem�be n�zve mondta:

• Ez Kagome, k�ts�gtelen.
• H�vj�tok ide a f�rjemet!

Mondta Kagome az �r�knek, m�g mindig egyenesen Inuyasha szem�be n�zve.

“Mintha megb�v�lt volna. Ez a f�lszellem nagyon ismer�s nekem, pedig biztos vagyok benne, hogy m�g soha nem l�ttam. M�gis furcsa �rz�seket kelt bennem. Mintha r�gr�l ismern�m. �s valami furcs�n f�jdalmas szomor�s�g j�r �t, ha a szem�be n�zek. De mi�rt?” gondolta Kagome.

Ekkor bel�pett a terembe a palota ura. Sang�nak �s Mirokunak a tork�n akadtak a szavak, k�ptelenek voltak megmozdulni a megd�bben�st�l. M�g Inuyasha is elt�totta a sz�j�t p�r m�sodpercig, azt�n teljes d�hvel indult az alak fel�.

• M�gis hogyan k�pzelted ezt? Hogy gondoltad? Most meghalsz!
• Nyugalom, �csik�m, nem kell �gy felkapni a vizet! B�r egy ilyen korcst�l, mint Te, nem is nagyon v�r m�st az ember. – mondta Shessomaru, mik�zben Kagom�hoz s�t�lt, aki f�lszegen �t�lelte, �s hozz�b�jt.
• Kik ezek az emberek? Ismered �ket, uram?
• Kagome!!! – ord�totta mag�b�l teljesen kikelve Inuyasha. – Mi van veled? Nem ismersz meg minket? �s mit �lelgeted azt a mocskot???
• Hogy mer�szelsz �gy besz�lni a feles�gemmel? – mondta tettetett d�hvel Shessomaru, de bel�l kuncogott a gy�ny�r�s�gt�l.
• Micsoda??? A feles�ged? Meg�llek, ha egy �jjal is hozz�ny�lt�l!
• Ugyan, mit k�pzelsz r�lam? Csak nem gondolod, hogy megtart�ztatom magam, ha az �n gy�ny�r� kis asszonyk�mr�l van sz�. Szerinted kinek a gyermek�t hordja?

Inuyasha f�ktelen d�h�ben el�sz�r fel sem fogta a szavak �rtelm�t. Amikor eljutottak a tudat�ig Shessomaru szavai, mozdulatlann� v�lt, el�sz�r falfeh�rr� v�lt, azut�n v�r�s lett a haragt�l. Nem tudta tov�bb t�rt�ztetni mag�t, nekit�madt a b�tyj�nak. Miroku �s Sango csak most t�rtek magukhoz megd�bben�s�kb�l, �s Kagom�hoz sietve od�bb vonszolt�k �t a vereked� testv�rek �tj�b�l. J�l tudt�k, ak�rmi is t�rt�nt, Inuyasha k�ptelen volna b�ntani �t, de Shessomarur�l m�r nem tudt�k volna teljes bizonyoss�ggal �ll�tani ezt. Kagome m�g mindig a var�zslat hat�sa alatt volt, �s nem teljesen �rtette, mi t�rt�nik, de megk�v�lten b�multa a csat�t, �s valami k�l�n�s �rz�s sz�llta meg. Tudta, m�r l�tta ezt a jelenetet valamikor.

Shessomaru �s Inuyasha v�rre men� k�zdelmet folytattak, de az er�viszonyok kiegyenl�tettek voltak. V�g�l Shessomaru �gy d�nt�tt, itt a t�voz�s ideje. M�r �pp el�g sebet ejtett az �ccs�n mind fizikailag, mind lelkileg. Felvette igazi alakj�t, a hatalmas szellemkuty��t, �s elrep�lt. Mikor oda�rt a tiszt�sra, ahol Rin �s Jaken v�rt�k felnevetett, visszaeml�kezve az �ccse arc�n t�kr�z�d� f�jdalomra.

• Mondd, ez mire volt j�? – k�rdezte t�le Rin.

Shessomaru nem v�laszolt, h�tat ford�tott, �s elindult. Rin �s Jaken ut�na ment. P�r perc ut�n Shessomaru megsz�lalt.

• Az �cs�m m�g mindig nagyon el van telve mag�val. Nem �rzi az igazi erej�t. M�g mindig haland�k�rt lelkesedik, vel�k k�t bar�ts�got, �s bel�j�k szeret. Sz�gyent hoz a nev�nkre. Ki kell �br�nd�tsam az emberekb�l.
• De Shessomaru, hiszen �n is ember vagyok. Engem is gy�l�lsz? – k�rdezte Rin, k�nnyekkel a szem�ben.

A szellem meg�llt, de nem n�zett h�tra. L�that�lag gondolkodott.

- Nem gy�l�llek. De ennek semmi k�ze az eg�szhez.

Jaken fels�hajtott, Rin let�r�lte a k�nnyeit, �s tov�bb indultak mindannyian.

***

Kagome term�szetellenesen t�gra nyitott szemekkel b�mult maga el�, �s szemeib�l patakzottak a k�nnyek.

• Itt hagyott engem. Itt hagyott a f�rjem. Most mit csin�lok egyed�l? Itt hagyott, a gyermek�vel egy�tt!
• Kagome, most m�r fejezd be ezt az ostobas�got! – ki�ltotta Shippou.

Miroku �s Sango ek�zben Inuyasha mellett t�rdeltek, aki s�lyosan megsebes�lt. De ezek a sebek nem voltak olyan s�lyosak, hogy ne tudott volna felkelni. Egyszer�en nem akart felkelni. �veges szemekkel b�multa a plafont, �s nem sz�lt semmit. Miroku �s Sango v�g�l nem tudtak mit mondani. Miroku m�r megpr�b�lta a var�zslatot elt�ntetni Kagom�r�l, de nem siker�lt. Nagyon �gy n�zett ki a helyzet, hogy �gy kell tov�bb folytatniuk az �tjukat. Este Miroku �s Sango megpr�b�lt�k elmagyar�zni Kagom�nak a helyzetet, hogy ha nem is eml�kszik, legal�bb tudja meg mi t�rt�nt. De Kagome hallani sem akart a dologr�l, befogta a f�leit, �s nem volt hajland� meghallgatni �ket. �gy d�nt�ttek, az lesz a legjobb, ha elviszik Kaede any�hoz, h�tha neki siker�l elt�ntetni ezt a var�zslatot r�la.

Inuyasha nagyon sz�tlann� v�lt. R�gi vads�ga �jra el�j�tt bel�le, egyed�l utazott, �s nem sz�lt senkihez. Ha k�rdezt�k inger�lten v�laszolt mindenkinek. Kagom�ra pedig r� sem n�zett, ami�ta elindultak. Miroku �s Sango agg�dva figyelt�k �t. Mikor meg�lltak �jszak�ra pihenni, f�lrevonultak egy kicsit.

• Szerinted mi van vele? – k�rdezte Miroku.
• Hogyhogy? H�t nem �rted? Szerelmes Kagom�ba, �s akkor a b�tyja ezt teszi vele…Te hogy �rezn�d magad?
• Igazad van. De ez �gy nem mehet tov�bb. Egyre jobban elvadul…m�r teljesen olyan, mint r�gen, miel�tt Kagome szerelm�nek hat�s�ra megszel�d�lt.
• Igen. �n is agg�dom �rte. De mit tehetn�nk?
• Szerintem p�ld�t kellene mutatnunk neki! – Mondta Miroku vigyorogva, mik�zben a keze ott termett Sango fenek�n.

Inuyasha �s Kagome egy hatalmas csattan�sra kapt�k fel a fej�ket.

***

Lassan el�rt�k a falut, ahol Kaede any� lakott. Ahogy k�zeledtek, Inuyasha egyre idegesebb� v�lt. V�g�l Kagome, aki k�zben �gy-ahogy megszokta helyzet�t, �s hogy �gy sz�l�tj�k �gy d�nt�tt, besz�l a fi�val. Nem �rtette a viselked�s�t, �s k�l�nben is f�rta az oldal�t a k�v�ncsis�g, vajon mi�rt ilyen ismer�s sz�m�ra ez a f�lszellem. Egy este, amikor Inuyasha szok�sosan f�lrevonult a foly�partra, Kagome k�vette. A fi� h�ttal neki, t�r�k�l�sben �lt a foly�parton, �s m�r messzir�l hallotta a l�ny l�p�seit.

• Hagyj b�k�n! – figyelmeztette.
• Ne haragudj, hogy zavarlak. De szeretn�k besz�lni veled.
• �n nem szeretn�k. Menj aludni!
• M�gis mi bajod van velem? – k�rdezte Kagome, imm�r d�h�sen.

Inuyasha ebben a pillanatban felpattant, �s vill�ml� szemekkel k�zeledett a l�ny fel�. Kagome h�tr�lni kezdett, megr�m�lt t�le.

• Hogy mi bajom van veled? M�gis, ugyan mi lehetne? – k�rdezte, tov�bbra is a l�ny fel� l�pkedve. L�tta rajta, hogy f�l, de nem �rdekelte.

Kagome folyamatosan h�tr�lt, most m�r t�nyleg kezdett f�lni t�le. A h�ta egy f�nak �tk�z�tt, nem tudott tov�bb kit�rni a fi� el�l. Inuyasha pedig csak k�zeledett, furcsa t�zzel a szem�ben, l�that�an nagyon feld�ltan. Kagome m�r a p�nik hat�r�n volt, �s akkor hirtelen kimondta az els� dolgot, ami esz�be jutott:

• Inuyasha, �l!

A pillanat t�rtr�sz�ig mindketten meglep�dve n�ztek egym�s szem�be, azt�n Inuyasha lefejelte a f�ldet. Kagome nem �rtette, mi t�rt�nik, �s azon gondolkozott, hogy is juthatott esz�be ilyen k�ptelens�get mondani. A fi� felt�p�szkodott, �s meglep�d�tten n�zett Kagom�ra.

- Sz�val m�gis eml�kszel?

- Mire k�ne eml�keznem? Nem is �rtem ezt mi�rt mondtam. Olyan zavaros minden. – Kagome leguggolt, fej�t a kezeibe temette, eg�sz test�ben remegett. Inuyasha azonnal ott termett mellette, �t�lelte, �s a f�l�be s�gta:

- Semmi baj. Majd eml�kezni fogsz, megl�tod. Nem lesz semmi baj. – k�zben folyamatosan simogatta a l�ny h�t�t, �s szorosan a karjaiban tartotta. Kagome lassan megnyugodott, de nem akar�dzott neki otthagyni ezt a csod�latosan biztons�got ny�jt� �lel�st. A nap �gy kelt fel, hogy egym�s karj�ban tal�lta �ket. Inuyasha �bredt fel el�sz�r, de nem mozdult, nehogy fel�bressze a l�nyt.

“Milyen sz�p! Ahogy alszik, nem b�ntja semmi. Tegnap este nem kellett volna annyira r�ijesztenem. Nem �rdemelte meg.” Gondolta. Kagome lassan kinyitotta a szem�t, �s l�tta hogy Inuyasha elgondolkodva n�zi a vizet. Nem mozdult, nem akarta hogy a fi� tudja, �bren van. Csak n�zte az arc�t, �s elgondolkodott, vajon mit is jelentettek �k egym�snak, mikor m�g mindenre eml�kezett. De �gy �rezte nagyon is sokat. Nem �rtette, mi�rt t�volodhattak el egym�st�l, mikor ilyen �rzelmek k�tik �ssze �ket. �gy d�nt�tt, szerencs�t pr�b�l, �s odahajolt a fi�hoz. Ajk�t lassan a sz�j�ra tapasztotta, mik�zben Inuyasha meglepetten n�zett a szem�be. Hirtelen nem tudta hogyan reag�ljon, de v�g�l behunyta a szem�t, �s azon emberek hev�vel cs�kolt vissza, akik m�r r�g�ta v�rakoznak erre a pillanatra. Kagome is behunyta a szem�t, �s �tengedte mag�t az �rz�seinek. Ut�na sz�tlanul �ltek egym�s karjaiban, �s sok�ig egyik�k sem sz�lt semmit. V�g�l Inuyasha t�rte meg a csendet.

• Ezt most csak az�rt tetted, mert nem eml�kszel semmire. Ha tudn�d mekkora gazember vagyok, nem lenn�l ilyen kedves velem.
• Mes�lj el, k�rlek, mindent.

Miroku �s Sango arra lett figyelmes, hogy Kagome k�nnyekkel a szem�ben elszalad mellett�k, Inuyasha pedig b�natosan, lehajtott f�vel �l le a t�z mell�.

• Tess�k! M�g vissza se j�tt az eml�kezete, de m�r ugyanott tartanak! – mondta Sango felh�borodva.
• Igen, semmi nem v�ltozott. Vajon most �ppen mir�l van sz�?
• Menj, besz�lt azzal a h�ly�vel, �s Kagome ut�n megyek.
• Rendben van.

Kagome zokogva �lt egy fa t�v�ben. Pont, mint azon a napon, mikor Shessomaru elrabolta. Pont �gy is �rzett, mint akkor. Sango mell� �lt, �s �tkarolta a v�ll�t. Kagome mindent elmes�lt neki, amit a fi�t�l hallott, �s arra k�rte, mondja azt, hogy ez nem igaz. Sango szomor�an n�zett maga el�, �s nem sz�lt semmit. Kagome egyszer csak csod�lkozva emelte fel a fej�t, �s a t�volba r�vedt.

• Mi a baj?
• Hirtelen…mintha egy eml�kfoszl�ny…igen! M�r eml�kszem! Tudom ki az a n�, akir�l Inuyasha besz�lt!
• Kyki�r�l besz�lsz?
• Igen. Most j�ttem r�, mi a helyzet. Kykio fogva tartja Inuyash�t a becs�let�t kihaszn�lva. Ezt nem t�rhetem tov�bb. Megyek �s besz�lek Kyki�val!
• Micsoda??? De h�t t�bbsz�r majdnem az �letedbe ker�lt hogy tal�lkoztatok. Nem teheted! A Te �llapotodban…
• Azok ut�n, amit megtudtam, nem hiszem hogy val�ban �llapotos lenn�k. Val�sz�n�bb hogy Shessomaru csak ideges�teni akarta az �ccs�t, de nem hiszem, hogy volt gusztusa hozz��rni ilyenform�n egy haland�hoz. De k�rlek ezt Inuyash�nak ne eml�tsd.
• Rendben, de akkor is…
• Semmi de. Megyek. �s meg ne mondd a fi�knak hova mentem!

Kagome elindult, hamar meg is tal�lta Kyki�t. Mikor szemt�l szemben �lltak, m�r teljesen biztos volt a dolg�ban. Tudta hogy Inuyasha n�lk�l mit sem �r az �lete.

• Az�rt j�ttem, hogy Inuyash�r�l besz�ljek veled.
• Nincs mit besz�ln�nk. Inuyasha az eny�m. Nem t�rgyalok.
• � engem szeret.
• Nem igaz! Engem szeretett, �s mindig is engem fog szeretni. Te csak halv�ny m�solatom vagy. De �n az �letemet �ldoztam �rte, a tisztess�g �gy k�v�nja, hogy �r�kk� hozz�m tartozzon, �s ezen te sem tudsz v�ltoztatni!
• Nincs igazad. Te ugyanis halott vagy. Nem v�rhatsz semmit, se a tisztess�g, se m�s nev�ben, hiszen � �l�. Szeretted te is �t valamikor. Gondolj erre k�rlek, nem akarod, hogy boldog legyen?
• Nem. Gy�l�l�m �t, de akkor is hozz�m tartozik.
• Akkor viszont soha nem is szeretted. �nz� vagy, �s csak az�rt volt�l vele, mert h�zelgett a b�szkes�gednek, hogy egy f�lszellem szeretett bel�d.
• Nem igaz! – ki�ltotta Kykio, de a hangja megremegett. Alakja lassan elhom�lyosult. K�zeledett Kagome fel�, aki kedvesen besz�lt hozz� tov�bb.
• Ne gondolkodj, a gondolatok csak a d�h�det t�pl�lj�k. Csak �rezz. Hagyd, hogy a keser�s�g elt�lts�n, �tj�rjon, f�jdalmasan meg�rintsen…azt�n engedd el. Ne ragaszkodj hozz� g�rcs�sen…

• Azt hittem elvesz�telek. M�r h�rom napja fekszel eszm�letlen�l.
• H�rom napja?
• Kagome…
• Tess�k?
• Elmes�led mi t�rt�nt?
• Persze. Az eg�sz azzal kezd�d�tt, hogy r�j�ttem, Kykio vagy szeret t�ged, igaz�n szeret, �s akkor k�pes vagyok meggy�zni, hogy ne akarjon t�bb f�jdalmat okozni neked. Vagy egy�ltal�n nem szeret, de akkor soha nem is szeretett. Ha �gy lett volna, azt hiszem, nem tudom mit teszek. De nem �gy volt. Kykio nagyon is szeretett t�ged. �n pedig nem legy�ztem Kyki�t, hanem megadtam neki a lehet�s�get, hogy �jra veled legyen. Amit � el is fogadott, hiszen tulajdonk�ppen az eg�sz erre ment ki. Kykio �s �n most egyek vagyunk. Az �n tudatommal, de kett�nk lelk�vel. �gy v�gre � is nyugalmat tal�lt. Ez t�rt�nt a tiszt�son.

Inuyasha sok�ig nem sz�lt semmit. Azt�n hirtelen mag�hoz r�ntotta Kagom�t, �s megcs�kolta, mik�zben ezt mormolta:

• Nem is tudod elk�pzelni milyen j� �rz�s ezt �gy tenni, hogy nincs b�ntudatom v�gre…felszabad�tott�l!
• De…tudom!

Angel

2006-01-06