6. fejezet: Tennyo a t�k�rben

Sesshomaru arany, rebben�s n�lk�li szemeivel figyelte
Koug�t. A farkasfi� hat�rozott arccal a d�mon m�ly
pupill�j�ba n�zett, mik�zben kiss� kih�zta mag�t, hogy
nagyobbnak �s er�sebbnek t�nj�n a nagy�r szem�ben, �m
feh�rl� fogai m�g�l a szavak ink�bb fenyeget�en hangzottak,
mint k�r�nek:
-Seg�tened kell!
-Mi�rt k�ne?
Sesshomaru nem vette le f�lelmetesen higgadt szemeit a
fi�r�l, ki szinte morgott idegess�g�ben, mert nem tetszett
neki az a hideg f�ny a d�mon szemeiben, mi csendesen
szikr�zott.
-Kagura meg�lte a falk�mat �s most v�gzett egy sz�momra
kedves l�nnyal is. Nem t�rt�nhet meg m�g egyszer, hisz, most
m�shogy is alakulhat.
-Egyszer mindenki meghal...-azzal elfordult �s folytatta �tj�t.
-Ne ford�ts h�tat!
-Mi�rt ne?-�llt meg Sesshomaru-Mi hasznom lenne abban, hogy
felt�masztom?
-Mondjuk vissza kapod a kisl�nyt.-mosolygott el Kouga.
Sesshomaru hideg tekintet�t Rinre vetette. Vetette volna...A
l�ny ugyanis m�r nem volt ott, �s mikor h�tra pillantott a
farkasfi� helyett is csak gomolyg�, kavarg� port l�tott meg.
Sesshomaru sz�ja nem mozdult meg, szok�s szerint fagyott,
lelketlen grimaszba torzult, szemei viszont kiss�
megrebbentek, higgadtan �s kim�rten, miknek m�ly�n m�gis
f�ktelen harag burj�nzott.

-B�ntani akarsz?-k�rdezte Rin a fi�t�l.
-Nem. Eszemben sincs b�ntani t�ged. Te vagy az egyetlen, aki
k�pes meggy�zni Seshomarut, hogy t�massza fel!
-Szereted azt a l�nyt?
Kouga nem v�laszolt. Futott tov�bb Rinnel a karjaiban.

Sesshomaru arca merev volt, m�gis, vad karja, melyben
v�gz�d� karmokr�l hal�los kaszak�nt csapott fel a f�nyes
ostor, �rulkodott zaklatotts�g�r�l, mit pr�b�lt elrejteni.
Egy pilanatra meg�llt, amint ismer�s szagot �rzett.
Tekintet�t felkapta, s megpillantotta, csup�n n�h�ny
m�sodpercre Kagur�t, amint sejtelmes, ravasz tekintet
k�s�ret�ben r�mosolyog a darazsak hull�mz� f�tyola m�g�l.
Nem �rdekelte Kagura. Csak egy valami izgatta. Hogy vissza
szerezze Rint.

Kouga letette Rint:
-Meg�rkezt�nk.
A d�bbenet, a sokk majdnem letasz�totta a fi�t l�bair�l,
amint borzalmas dolgot vett �szre, olyan kegyetlen �s
v�ratlan esem�ny olvasztotta le arc�r�l a der�s
hat�rozotts�got, hogy remeg� szemei azt sem vett�k �szre,
hogy a megijedt Rin kics�szik ujjai m�g�l �s elszalad az
erd�ben. A sz�p, vir�gokkal d�sz�tett s�rhely hely�n
lerombolt, �ri�si v�jatokkal sz�tt�pett romhalmaz volt
l�that�. Kouga a f�ldre rogyott, d�ht�l csattog� fogain a
keser� k�nnyek folytak v�gig.

Amint Kagura meghallotta a v�rfagyaszt�, f�jdalmas vony�t�st
h�tra tekintett, mik�zben v�r�s szemeiben lobogott az �getve
mar� gonoszs�g. Valami volt n�la. A boszork�ny tollj�r�l K�k
�risz hullott a f�ldre.

Sesshomaru f�ktelen karja lenyugodott, amint tekintet�t
oldalra kapta a zaj ir�nya fel�. Rin rontott el� �s s�rva a
d�mon l�b�ba kapaszkodott. Sesshomaru arany szemei a
t�volb�l morajl�, f�ktelen vony�t�s fel� szegez�dtek.




Naraku gonosz, romlotts�gt�l �rt�zatos mosollyal figyelte az
esem�nyeket Kanna t�kr�ben, amint Kouga k�nj�ban �v�lt�zik
�s remeg� �kl�t a f�ldh�z csapkodja letarolva vele a k�rny�k
f�it. Ut�na a gonosz kez�t peckesen meglend�tette, mintha
eleget sz�rakozott volna:
-Elmehetsz...
Kanna b�lintott. Elment Naraku mell�l �s v�gigs�t�lt az
egyik s�t�t, nyirkos folyos�n. Hirtelen t�kre vibr�lni
kezdett, majd lil�s f�nyvihar robbant el� a reszket�
t�rgyb�l. Kanna �res szemeivel a t�k�rre meredt �s a benne
l�v� alakra pillantott. A t�k�rben l�v� n� gy�ny�r� volt.
Hossz�, �ben haja kecsesen lobogott, furcsa, �rz�kien l�gy
szemeiben ragyogott valami nyugtalan�t� s�t�t is. Furcsa
d�szt viselt, fej�nek k�t oldal�n �ri�si, pikkelyszer�
ny�lv�ny ragyogott, lila r�zsa t�k�letesen illett eg�sz
l�ny�hez, mivel ebben a sz�nben f�nylett eg�sz teste. Kanna
megsz�lalt �res hangj�val:
-Kaguya tennyo.