5. fejezet: Ne hagyj el Ayame!


Gonosz er� burj�nzott a leveg�ben. Hideg, nyirkos, k�d�s
p�ra gomolygott a s�t�t alak k�r�l. Naraku �rzelem n�lk�li
szemeivel r�meredt Kagur�ra:
-Nos?
-Nem siker�lt...
-Hara ezek szerint sokkal kitart�bb, mint hittem.
-Nem �.
-Ki �ll m�g az utamban?
-A m�sik farkasfi�. Kouga.
-Kouga...Val�ban olyan vesz�lyes lenne a sz�munkra?
-Nem �rt az �vatoss�g...
-Rendben...Akkor t�rj�nk vissza a gy�kerekhez.-mosolygott
Naraku, mik�zben gonoszs�gt�l kiss� r�ncos k�p�re t�ncol�
�rnyakat vetett a kez�ben ragyog� �kk�szil�nk.

Ayame furcsa, dereng� szemekkel meredt a f�ldre. Tudta, hogy
ez lesz. Tudta, hogy el fogja hagyni �t. S nem ismeri
el...Nem ismeri el, hogy szereti. Oh, Kouga, mi�rt vagy
ilyen makacs. A b�szkes�geden csorba esett, hogy egy emberbe
lett�l szerelmes, de ahhoz viszont t�l b�szke vagy, hogy
beismerd, mit s�g neked ott, bel�l az a dobog� h�scsom�...A
l�ny s�t�lt, mellette loholtak farkasai. Hirtelen az �llatok
fel kapt�k a fej�ket, h�tukon is a sz�r csom�kban �llt fel,
sz�juk pedig vad, fenyeget� grimassz� torzult. Ayame is
�rezte...Valami k�zeledett...

Kouga �szt�nei felvillantak. Sz�ja megfesz�lt a d�ht�l,
m�gis, egy apr�, el�gedett mosoly l�tszott ajkain�l, amint
r�pillantott a karj�ra, ami villogni kezdett:
-Naraku...

Ayame reszketett. �rezte, amint megcsapja a kegyetlen
szell�, mintha valami nagy sz�lt volna el felette, a t�mzsi,
fekete �rny�k egy pilanatra r�vet�lt, de szinte azonnal el
is t�nt. Suhog�st hallott. Sz�rnyak suhog�s�t... A farkasok
hirtelen f�jdalmasan felvony�tottak, fr�cs�g� v�r z�por�val
telt meg a leveg�, mib�l az �llatok tetemei hullotak al�.
�ri�si cs�p vonaglott el�, v�g�n a h�romfele ny�l�, ny�ladz�
pof�val, ami a l�ny fele vicsorgott. Ayame megr�m�lt, de nem
vesztette el a fej�t. Penge leveleivel kett� szelte a
szaftos kart. �jabb cs�pok rontottak el�, mindegyik a l�ny
fele csapott, de � �gyes, kecses ugr�sokkal kit�rt a
csattog� �llkapcsokt�l. Az egyik kar m�g�tte rontott el�,
becsapva Ayame minden �rz�kszerv�t �s �szt�n�t. Hirtelen
Kouga bukkant fel, szinte a semmib�l �s tekerg� cafatokk�
t�pte sz�t a t�mad� cs�ptengert.
-J�l vagy Ayame?
-Kouga...
�jabb karok jelentek meg, de elm�lt a meglepet�s ereje. A
fi� k�nnyed�n elint�zte a ny�ladz� cs�pokat.
-Kouga...Van itt valami a karokon k�v�l...�rzem...
-�n is...-kapta fel a fej�t a fi�.
Az eget m�r el�nt�tt�k a m�rgez� darazsak, k�zt�k ott
mosolygott Kagura is.
-Kagura! Hol van Naraku?
-Naraku? Ne viccelj, mit keresne � itt, ha m�g velem sem
tudsz elb�nni?
-Gy�va f�reg Naraku, ha olyan hatalmas, mi�rt nem �ll ki velem?
-Ugyan m�r, nem lenn�l te neki m�lt� ellenf�l...De �n tudok
neked adni.
�jra hallatszott a suhog�s. A darazsak f�tyola m�g�l
hatalmas, fekete massza v�lt l�that�v�, mi egyre tisztult.
El�sz�r az �ri�si, denev�rszer� sz�rnyak t�ntek fel, azt�n a
borotva�les, gyilkos karmok, majd a hatalmas sz�j, melyben
�ri�si, gigantikus agyarak villogtak, mik�zben m�g�tt�k
ny�lz�por hullott al�. Kouga arca eltorzult. Ayame fej�ben
eml�kek villantak fel. Egy paradicsommad�r volt, de a
szokottn�l sokkal ocsm�nyabb, mintha keresztezt�k volna
valamilyen denev�rrel, �s dar�zzsal, ez Naraku leg�jabb
visszatasz�t� terentm�nye volt. Kagura mosolygott:
-Ne mond, hogy Naraku nem b�kez�, ezt a kis aranyost direkt
neked teremtette meg. Benne van a szent �kk� egy darabja,
ahogy a te k�t l�badban is van egy-egy. Most l�tom, hogy van
egy �jabb az egyik karodban, egy nagyobb darab. �rdekes harc
lesz...
Kagura magasba emelte a legyez�j�t:
-�ld meg mindkett�t!
A paradicsommad�r leereszkedett, �gy cik�zott a leveg�ben,
ak�r egy vill�m. Kouga alig eszm�lt fel, a t�mad�s is csak
akkor villant fel a fej�ben, mikor a v�r meleg�t �rezte a
mell�n. A l�ny lesapott...Kouga �kl�vel hatalmasat s�lytott
a mad�rra, mire az megh�tr�lt �s tett egy k�rt a leveg�ben,
mint egy �hes kesely�. Sz�rnyait �jra kit�rta, karmai ak�r
valamilyen gyilkos szersz�m, ny�ltak ki. Kouga tompa �t�st
�rzett mag�n, ez�ttal csak a sz�rny csapta meg, de hirtelen
meg�rezte a h�sa a karmokat is. A kez�n...A mad�r kit�pte a
kez�b�l az �kk�vet. Mintha ez egyszer m�r megt�rt�nt
volna...A gonosz l�ny elmosolygott mik�zben elnyelte a
szil�nkot.
-Kouga!-sik�tozta Ayame, de t�bb sz�ra nem volt ideje, mert
fel kellett vennie a harcot az �hes cs�pokkal.
-L�ssuk, hogy �ll�tod �gy meg a madarat.-nevetett Kagura.
Kouga arc�t megcsapta a sz�l, amint �jra meg�t�tte a mad�r.
Fej�t oldalra vetette:
-�tkozott...
Ayame nem b�rt a fenyeget� karokkal, azok meg�ll�thatatlanul
t�togtak fel�je. A fi� elsz�kkent a f�ldr�l �s a l�nyhoz
vetette mag�t. �tkarolta Ayam�t �s m�ris futott vele, el
innen, a sz�rnyekt�l.
-Ut�nuk...-adta ki az utas�t�st Kagura.
A mad�r kit�rta hatalmas sz�rnyait �s m�ris rep�lt �ldozatai
ut�n. Kouga �rezte, amint r�juk vet�l a hatalmas �rny�k, de
nem fordult meg. Ayame l�tta, hogy a ragadoz� k�zeledik,
ahogy alatta f�jdalmasan megnyikordulnak a f�k, valamelyik
gy�kerest�l ki is szakad az irdatlan sz�rnyak miatt. Ayame
szorosan �tkarolta a fi�t. A mad�r hirtelen valahogy el�j�k
ker�lt, karmait fenyeget�en kimeresztve r�juk. Kouga tett
egy er�s kanyart. Ir�nyt v�ltoztatott. Sebesen futott a
l�nnyal a karj�ban az erd� f�s, kacskaring�s �tveszt�in,
m�g�tt�k s�v�tettek a gyikos sz�rnyak. Hirtelen burj�nz�
cs�ptenger �nt�tte el �tjukat, mik m�ris t�togtak fel�j�k.
-Nem �rek r�tok d�g�k!-ord�totta Kouga �s �tszaladt a
ny�lk�s rengetegen. Ayame egyre er�sebben szor�totta a fi�t.
Fej�t lassan felemelte �s Koug�ra tekintett. A fi�
r�mosolyott. Apr�, de szeretettel teli mosoly volt ez, mit�l
Ayame arca p�r v�r�ss�gbe borult. H�tra fordultak:
-Ler�ztuk...
-Nem hiszem!-sik�totta a l�ny.
A mad�r felett�k volt. Kouga �jabb kanyart tett. A s�lyos
test p�r centivel mellett�k csap�dott a f�ldbe. Miut�n c�lt
t�vesztett a hatalmas test �jra a magasba emelkedett.
-Mindj�rt v�ge Ayame.-suttogta Kouga.
A fi� a s�r�be rontott bele. Ekkor r�eszm�lt, hogy ez nem
volt t�l j� �tlet, mikor feln�zett, nem l�tta az eget, sem a
madarat, mert a s�r� lombkoron�k elvett�k a kil�t�st.
-Hol van?
A sz�rny pontosan mellett�k rontott el� a s�r� farengeteg
k�z�l, amit a f�k f�jdalmas, sip�t� recseg�se k�s�rt. M�r
eg�szen a f�ldh�z k�zel rep�lt a gonosz l�ny, sz�rnyai, mint
a peng�k, has�tott�k fel a f�kat �s egyre k�zelebb ker�lt a
menek�l�kh�z. Kouga hirtelen meg�llt. A madarat ez v�ratlaul
�rte, id�be telt, mire hatalmas sz�rnyait meg�ll�totta �s
lelassult. Ut�na tett egy utols�, fenyeget� k�rt �s a k�t
szellem fel� fordult. Kouga letette Ayam�t:
-Menj innen. Ezt be kell fejezni.
A fi� kez�n feszesen kidudorodtak az erek. A mad�r n�h�ny
m�sodpercig farkasszemet n�zett Koug�val, majd kit�rta
hatalmas sz�rnyait �s megindult. �ri�si pof�ja kiny�lt,
karmai hal�los peng�k z�porak�nt sz�tter�lt a leveg�ben.
-Gyere csak...
-KOUGA!-sik�totta Ayame.
A l�nyt a szell� vetette h�tra, mik�zben a leveg�be
sz�tsz�r�d� por is meg�t�tte az arc�t. A mad�r majdnem
Koug�hoz �rt, de nem kapta el. F�ldre ereszked�se nem volt
m�r m�s, mint meg�ll�thatatlan zuhan�s. A fi� orra el�tt
csap�dott be. Kagura �rtetlen�l figyelte a magasb�l a
f�st�lg� kr�tert, melyben a halott terentm�ny karmai
�lettelen�l, g�rcs�sen ny�jt�zkodtak az �g fele.
-Mi t�rt�nt?-remegett Kagura egyik szeme.
-T�rj�nk vissza a gy�kerekhez...-mosolygott Kouga.
-Mi?
-Eml�kszel az els� tal�lkoz�sunkra, mikor lem�sz�roltad a
falk�mat? Kegyetlen�l becsapt�l. Elhitetted velem, hogy
�kk�szil�nkot raktam a karomba, de igaz�b�l m�reg volt.
Nevets�ges, hogy a saj�t csapd�dba est�l bele. Ilyen k�nnyen
felejtesz? Tulajdonk�ppen megmentett�l most. Ha nem t�pi ki
bel�lem a mad�r azt az �ll �kk�vet, �n pusztultam volna el.
-Ez lehetetlen...
Ayame kit�rta a karjait. Apr�, szeretett�l forr� mosoly
�radt gy�ny�r�s�ges, csillagokkal bor�tott arc�r�l,
csod�latos, v�r�s haja lobogott, mik�zben gyeng�d ujjait
v�gyakoz�an Kouga fel� ny�jtotta. A fi� arca is szikr�zni
kezdett, � is k�sz�lt kit�rni a kezeit, de...
-�n gy�ztem...-suttogta Kagura.
...m�r nem �rte el, nem tudta. Ayame r�zsasz�n felh�ben
f�rd�tt, ami hirtelen v�rv�r�ss� v�lt. A l�ny f�jdalmasan
felny�g�tt. Teste �rt�zatos g�rcsbe r�ndult, als� teste
kegyetlen�l kidudorodott, majd sz�trobbant. Egy cs�p f�tte
�t a l�ny test�t. A gonosz sz�rnyeteg Kouga fej�hez
tekergett, mintha meg akarta volna cs�kolni, de helyette az
�llkapocs �hesen kitarult, olyan torzan, hogy n�mi g�nyos
mosoly vegy�lt bele. Kouga kett�szelte a besti�t, majd Ayame
fele ny�lt. A l�ny m�g mindig mosolygott �s szerelemt�l
szel�d szemekkel meredt r� a fi�ra. Olyan gyorsan �s
v�ratlanul t�rt�nt az eg�sz, annyira hihetetlen volt...Kouga
szemei derengeni kezdtek amint �tkarolta a l�nyt, ki m�g
mindig �t n�zte. �gy t�nt, nem �rez f�jdalmat, semmit sem
�rez, csak Koug�t...Az � Koug�j�t...Pedig sebesen patakzott
a has�b�l a v�r, mi v�r�ss� festette a fi� bund�j�t.
-Milyen sz�nalmas...-mondta Kagura, azzal kinyitotta a
legyez�j�t-Pen...-de szemei hirtelen kigubbadtak.
Sz�ja csal�dott fintorra torzult, amint egy ragyog� cs�k
sz�guldott el mellette. Nem tal�lta el a szent ny�lvessz�,
de nem kock�ztathatta meg. A n� �jabb pillant�st vetett a
p�rra, azt�n magukra hagyta �ket, amint el sz�guldott a
sz�llel. Kouga felkapta a fej�t �s a f�k k�z� tekintett.
Ismer�s szagot �rzett. Kagome? Meg is l�tta az alakot. A f�k
k�zt �llt, kez�ben az �jjal. De nem eg�szen olyan volt a
szaga, s az arca sem, b�r hasonl�tott r�. Nem Kagome
volt...Az idegen m�s ruh�t viselt. A n� r�tekintett Koug�ra,
furcsa, �veges szemeivel, azt�n sarkon fordult �s elt�nt a
k�dben a k�r�l�tte tekerg�, feh�r, k�gy�szer� l�nyekkel
egy�tt. Nem is nagyon izgatta a fi�t. H�l�s volt az
illet�nek, hogy megmentette a boszork�ny peng�it�l, de nem
tudott k�sz�netet mondani. Ayame m�g mindig �t n�zte. A l�ny
szemei derengetek, gyenge ajkai lassan szakadtak el egym�st�l:
-Ol....ya.....n sz�p vagy
Kouga szemei is f�ktelen hull�mz�sba kezdtek:
-Te is.
-Mi a baj?
-Semmi...Nem lesz semmi baj...-azzal szorosan �t�lelte a
haldokl� l�nyt, hogy v�dje az elragad� hal�lt�l, de �rezte,
ahogy a forr� v�r m�g�tt bel�l dobog Ayame sz�ve, enyre
gyeng�bben �s lassabban, mint egy meg�llni k�sz�l� �ra.
Dobb....dobdobdobbbb....Dobbb .dobbdobb...
Ez a sz�v �rte dobogott. A fi� k�nnyei a l�ny p�r arc�ra
hullottak, onnan le, f�jdalmasan csobbantak meg a nedves f�ld�n:
-Ne hagyj el...
-Siker�lt...
Kouga remegni kezdett amint belen�zett a l�ny halv�nyul�
szemeibe, mik kedztek kifakulni, amint a t�l fosztani kezdte
a z�ldell� lombok leveleit. Ayame mosoya nem hervadt le:
-M�gis cs...ak az eny�.....m lett�l.
Kouga viszonozta a mosolyt. Keser� mosoly volt, vid�mnak
pr�b�lt t�nni, de...
dobbb.....dob............dob.......dob...dobb...
Ayame ajkai megr�ndultak:
-Olyan vicces vagy, mikor f�lt�keny va...gy.
Kouga halkan elnevette mag�t mik�zben lassan ereszkedni
kezdett, le a l�nyhoz. Ajkuk lassan �sszeforrt, Ayame
szempill�i �t�lelt�k egym�st, mik�zben remeg� kezei Kouga
nyaka k�r� fon�dtak.
Dobbbb.........................Dob.............Dob................................D
A fi� a cs�k ut�n a l�nyra tekintett. Ayame gy�ny�r� volt.
Szeretett volna �jra megm�rt�zni a sz�ps�ges szemp�rban, de
m�r nem tehette.
Dob......................................................................................................
Ayame m�r nem nyitotta ki a szemeit...
Koug�b�l a k�nnyek z�pora t�rt el�...

-Nem siker�lt...-mondta csal�dottan Kagura.
-Nem baj, majd m�skor, most van valami m�s, ami miatt
nyugtalankodom. Valamit �rzek...Valami k�zeleg...Valami
vesz�lyes...
-Inu-yasha?
-Nem, valami m�s...
Naraku arca nem volt riadt, sem izgatott, m�gis, szemeiben
rejtz�tt valami elfolytott �rz�s. A holdra pillantott, mi
ez�st�sen ragyogott. N�h�ny m�sodpercig mintha ujjakat,
term�szetellenesen hossz�, karmokban v�gz�d� ujjakat l�tott
volna meg benne egy lil�n ragyog� szemp�rral. Naraku
elmosolygott...De a tekintete, a tekintete, valahogy m�s
volt, mintha a m�ly�n f�lelem rejt�z�tt volna.

Kouga nem s�rt. Nem engedte meg mag�nak. De amint remeg�
kezeire pillantott, gondolatait el�nt�tt�k a kellemes
eml�kek Ayame ir�nt, mik m�gis dereng�ss� tett�k szemeit.
Meghalt... Hirtelen ismer�s szagot hozott fel� a sz�l. A f�k
k�zt megl�tta az ez�st hajtengert, majd a hozz� tartoz�
f�lelmetesen higgadt arany szemp�rt.
-Sesshomaru....-majd szem�t m�s pontra ir�ny�totta.





-Tensaiga.....