Mindenkinek jár a boldogság
9.rész
- Minden rendben van szerzetes?
- Igen.
- Fáj a kezed?
- Miből gondolod?Amúgy nem.Csak gondolkodtam.
- Csak mert azt a tenyered bámultad nagyon amelyiken a lyuk van!És hát egy kicsit…-kezdte pirongva a szellemírtó.
- Egy kicsit mi?
- Hát..öö…!
- Ne félj nem lesz semmi baj!-ölelte át Miroku.
- Jó!Miroku!
- Igen?
- Sze…sze..sze…-majd hirtelen megcsókolta a megszeppent fiút,aki kapott az alkalmon és visszacsókolt.
- Azt hiszem szeretlek!-fejezte be a csók után a lány.
- Én is Sango!Kérdezhetek valamit?
- Persze! –várta izgatottan a kérdést-Remélem megkéri a kezemet!-gondolta magában
- Lennél a gyermekeim anyja?
- Hát nem éppen ezt a kérdést vártam,de azért így is szeretem!-gondolta magában a lány.
- Igen.-Miroku boldogságágában megfogta Sango fenekét,de most nem kapott érte semmit csak 1 újabb csókot.
Eközben a többieknél:
- Ugye nincs komoly baja?-kérdezte aggódva Inu.
- Nincs,csak egy kicsit fájni fog a feje ha felébred!
- Rendben,akkor most menjünk vissza a táborba!-mondta Kouga.
- Nem,inkább szólj a többieknek,h. elvittük Kagomét egy kunyhóba!A szagok alapján biztos megtaláltok bennünket!-mondta Kikiyou.
- Igazad van.Csak az a kérdés,h. hol találunk a közelben egyet!
- Idefele jövet láttam egyet az erdő szélén!-/Kouga /
- Nagyszerű!Akkor mond meg a többieknek,h. ott találkozunk!-/Inu/
*
- Hol vagyok?Ssz!A fejem!Jaj de fáj!Mi történt?Arra még tisztán emlékszem,h. Kougával találkoztam és akkor egy ütést éreztem a hátam mögött!Lehet,h. ez egy csapda volt és én szépen belesétáltam?Istenem hogy lehet valaki ennyire…
- Látom jól vagy!Ennek örülök!Fáj nagyon a fejed?-/Kikiyou/
- Tudtam!Te és a többiek egy csapdát állítottatok nekem!Micsoda aljas…
- Kagome!!!-szaladt oda barátnőjéhez Sango.-Úgy örülök,h. jól vagy!-ölelte át a megszeppent lányt.
- Mégis mit képzelsz?Áu!-lökte el magától Sangot.
- Kagome jól vagy?Kikiyou kérlek hagyj magunkra!-mosolygott Sango.-Talán meggyőzöm ezt a csökönyös libát-majd itt Kagoméra nézett.
- Rendben!-majd magára hagyta a 2 barátnőt.
- Látom már az ellenséggel lepaktálsz!
- Nem Kagome,mi csak a te javaidat akarjuk!Képzeld,még Kikiyou is!Nem akar rosszat!
- Na persze!Látom,h. elárultál!Ezt pont tőled nem vártam el!Nagyot csalódtam benned Sango!
- Tévedsz!Naraku ártani akar neked!De most enm csak erről szerettem volna beszélni veled!Emlékszel,mindig megosztottuk egymással a titkainkat?
- Igen,de nem értem,h. jön ez ide!De azért még meghallgatlak!Nem tehetek róla nem tudok rád haragudni!-mosolygott a lány.
- Rendben!Elmondtam Mirokunak,h. szeretem!
- Tényleg,ez nagyszerű!És ő mit felelt?
- Hát először nem mondtam ki, csak miután megcsókoltam,és azt h. ő is engem!
- Gratulálok neketek!És még mi volt?Tudom,h. volt még valami!Na mesélj!
- Megkérdezte,h. lennék-e a gyermekei anyja!
- És mit feleltél?
- Azt, h. igen!És még….-és úgy beszélgettek tovább,mintha semmi se történt volna.Mintha mindig is egy oldalon álltak volna.Az előző veszekedésnek még a nyoma is eltűnt.Egyszercsak kiabálást hallottak.
- Nem engedem meg,h. csalinak használd!-hallották Inuyasha hangját.
- Ez Inuyasha volt?Sajnálom Sango nekem mennem kell!
- Ne kérlek maradj!
- Nem lehet Naraku féltékeny lesz!
- Sajnálom Kagome nincs más választásom!Bocsáss meg nekem kérlek,bocsáss meg!-majd egy föstbombát dobott Kagome elé,aki elájult.
- Sajnálom barátnőm,de nem engedhettem meg,h. elmenj!-tette a helyére.
- Mi ez a ricsaj?-jött ki Sango.
- Ez a nyomorult ordas csalinak akarja használni Kagomét!
- Már mondtam,h. csak így menthetjük meg!
- Inuyasha Kougának igaza van!-helyeselt Miroku.
- Már te is az ő oldalán állsz?Sango Kagome,h. van?
- Hát őő!Én csak úgy tudtam megállítani,h. hát.. HÉ!!ÉN HOZZÁ BESZÉLEK ERRE EZ MEG ELTŰNIK!-kiálltotta dühösen,Inunak aki már rég Kagoméhoz ment.
- Jaj Kagome!Én annyira…
- Paylong…merre vagy?-kérdezte kábultan a lány.
- Nem kell félned nem akarlak bán…
- Inuyasha…..miért?
- Kagome..-majd közelebb hajolt a lány arcához.Érezte Kagome mámorító illatát ami mindig megbabonázza.Nagy kéztetést érzett arra,h. megcsókolja,és így is tett amikor hirtelen ütést érzett az arcán:
- Áu!Ezt meg mért kaptam?-kérdezte ártatlanul.
- Mintha nem tudnád!Mégis mit képzelsz?Kihasználod gyengeségem és..és,…mért nézel így rám?
- Jaj Kagome…-majd magához ölelte a megszeppent lányt.
- Hé mégis mit csinálsz?Azonnal eressz el!-nem tudott sokáig ellenkezni így visszaölelt.
- Kagome!Én annyira sajnálom!Szeretlek,annyira,h.még így azelőtt senkit!Te vagy az egyetlen amiért élek!
- Hazug! –lökte el magától.
- Nem hazudok! Igazat mondtam!
- Na persze!Bár mondjuk…….ááá én tiszta hülye vagyok amiatt h…
- Hogy?Fejezd csak be!
- Rendben de esküdj meg,h.nem mondod el senkinek oké?
- Esküszöm a legféltettebb kincsemre!Rád!
- Azért vagyok még mindig,mert én még mindig……
- Szeretsz!-fejezete be.-Mért nem maradsz velem?
- Nem lehet Naraku szörnyen féltékeny és dühös lenne!Értsd meg nem lehet !
- Féltékeny? Mégis mire?Várjunk csak talán Naraku szerelmes beléd?
- Megkért,h. maradjak vele örökre!
- Micsoda?És mit válaszoltál?Gondolom nemet!-mondta indulatosan.
- Hát nem egészen!
- Ezt nem értem!
- Igent.
- Hah,lehet,h. itt te hazudsz és talán beleszerettáél Narakuba!-mondta féltékenyen.
- Felőlem higy amit csak akarsz!Teljesen mind1!És tudod mit még az is lehet,h. beleszerettem,ugyanis ő nem ordítozik velem,mint akinek elment az esze!-kiakart menni de Inuyasha visszarántotta és minden szenvedélyét beleadva megycsókolta Kagomét.
- Látod!Te csakis kizárólag hozzám tartozol!-suttogta Inu a csók után.
- Mi lesz Kikiy…
- Cssss!Most nem ejteded ki senki nevét!Most csak mi 2.en vagyunk!-majd elkezdte végig csókolni a nyakát.
- Inuyasha kérlek eressz el!Nem szabadna ezt tennünk!
- Mért nem? Csak az az egy fontos h. szeretlek!És te is engem,akkor mi allhat az utunkba?-majd megint megcsókolta.Kagome egy kicsit megingott,végül akezeit Inu nyaka köré fonta és sorra viszonozta a csókjait.
- Elég!-lökte el magától a fiút.
Folyt.köv.
AJÁNLOM AZ OLDALT
