8.rész

-         Inuyasha micsoda öröm látni téged!

-         Naraku te nyomorult!Ezt még nagyon megbánod!

-         Hahaha!Hát ez rendkívül mulatságos!Drágám remekül nézel ki ebben a ruhában!-majd Kagoméhoz ment és megcsókolta a nyakát, hogy dühítse a félszellemet.

-         Köszönöm!

-         Most pedig menj haza!Biztosan nagyon kimerültél!Ne aggódj én mindent elintézek!És ha úgy adódik, akkor elviszem neked Inuyasha fejét tálcán!

-         Csak szeretnéd!Kagome ne feledd te csakis hozzám tartozol !Senkié nem lehetsz!Hallottad! –kiabált Kagome után.

-         Hiába is próbálkozol!Nem lenne képes véghez vinni ilyesmiket, ha nem segítettem volna a szívét megtölteni gyűlölettel!Nem is igazán fogja fel a helyzetet!

-         Te hitvány ezért még….

-         Csak azt tudja, hogy gyűlölnie kell téged és persze….. Kikiyou!Micsoda megelepetés épp rólad volt szó!Látom mindannyian itt vagytok!

-         Naraku te féreg hol van Kagome?-kérdezte dühösen Kouga.

-         Hmm!Hát már mindenkit csak Kagome érdekel?És mi lesz azzal, hogy megöltök?

-         Te féreg először megöllek és aztán hozom vissza Kagomét!Igen ez egy jó terv!Szélborda!-kiálltotta és nekitámadt Narakunak!

-         Ezt most kihagyom!Gyertek el a palotámba!Ott mindent elintézhetünk!-majd köddé vált.

-         A fenébe!-szorította ökölbe a kezét.-Megint meglépett!Az átkozott még nagyon megbánja, hogy hozzáért Kagoméhoz!

-         Inuyasha!-tette Miroku a kezét barátja vállára.

-         És még csak nem is ellenkezett!-kiálltotta hangosan.

-         Ki nem ellenkezett?-kérdezték egyszerre de már sejtették a választ.

-         Holnap hajnalban indulunk!-mondta majd vissza indult a táborba.

-         Szerintem az lenne a leghelyesebb ha mindannyian összefognánk!Így sokkal erősebbek lennénk!Még te is Kikiyou!-okoskodott Miroku.

-         Igazad van!De most menjünk!-majd elindultak 3-an.

-         Kouga te nem jössz?-kérdezte Sango.

-         Majd később!-mondta és elindult a másik irányba.

* 

-         Kagome!-lépett be a szobába.

-         Lenne egy hírem ha érdekel!

-         Mondjad!

-         A kis farkas barátod úgy döntött egyedül jön el érted!

-         Hah, hagyd őt!Nem sokat árthat!Ha Inuyashának vége azt teszel amit akarsz vele!Ááá de fáradt vagyok!-ásított.Azt hiszem lefekszem aludni!-majd elfeküdt az ágyon és pár perc múlva már aludt is.Naraku leült az ágya mellé.Látta, hogy a lány egy kicsit didereg ezért betakarta majd elmosolyodott:,,milyen szép is ez a lány!Csak nem beleszerettem?A szellemi énem már teljes bennem, és mégis vágyakozik eziránt a lány után!Ez lehetetlen, pedig igaz!Észre sem vettem, hogy mennyire megkedveltem!Aludj csak hercegnőm!”-gondolta magában, majd csendben kisétált a szobából.Másnap reggel besütött a nap a szobába.

-         Milyen szép is a reggel!-ezekkel a szavakkal felállt és elmnet a tükörhöz fésülködni.-Inuyashával sokat néztük a napfelkeltét!Milyen jóképű volt a reggeli fényben!De most már elég!-csapta le a keféjét.

-         Á látom felébredtél!Gyere reggelizni!-jött be a szobába Naraku.

-         Máris megyek csak felöltözök!

-         Rendben!-majd becsukta az ajtót.

-         Vajon ki takart be az éjjel?Paylong!

-         Tessék kisasszony?

-         Köszönöm, hogy betakartál!

-         Nem én tettem!

-         De hát akkor ki?

-         A nagyúr volt!És egy darabig magát bámulta!

-         Tessék?Engem?De miért?

-         És ami a legfélelmetesebb, az az hogy kedvesen mosolygott magára!Szerintem megkedvelte magát, ha érti mire gondolok!

-         Ugyan Paylong ez butaság!-lépett ki felöltözve.Egy fehér kimonó volt rajta virág mintákkal.Az öve vérpirosas színű volt.-Hogy Naraku szeretni tudjon is valaha!Az képtelenség!Ő senkit sem szeret!Vagy talán mégis?Mostanában,elég furcsán viselkedik velem!

-         A ,,furcsa” alatt a kedves szót érti?

-         Igen.

-         Bocsáss meg, hogy beleszólok tudom nem az én dolgom, és csak véletlen hallottam….

-         Bökd már ki!

-         Ha szereti azt az Inuyashát akkor mért van az ellenséggel!Én nagyon megkedveletem magát!Ön az egyetlen barátom, ha nem sértődik meg!És aggódom!Tudom bűn az amit tett!De hát látszik rajta is, hogy szereti magát!

-         Ki szereti Kagomét?Kiről van szó?-kérdezte dühösen Naraku, amikor belépett a szobába.

-         A kisöcsémről volt szó!Sokszor fárasztó tud lenni!És ezért mondta azt, hogy szeret engem!

-         Értem!Csak kíváncsi voltam mi tart ilyen sokáig!Gyerünk induljunk mielőtt kihülne a reggeli!-Majd becsukta az ajtót és elment.

-         Huh ez meleg volt!Szörnyen dühös lett volna, ha megtudja, hogy Inuyasháról volt szó!És már mind1!Inkább ne is beszéljünk többet róla!Na megyek!

-         Jó étvágyat kisasszony és rendben, ahogy akarja!

Majd Kagome lement reggelizni.A reggelinél senki nem szólt egy szót se.Miután befejezték Kagome rákérdezett:

-         Szerinted mikor érnek ide?

-         Nem tudom!Talán reggelre vagy esetleg még ma estére!

-         Értem!

-         Gyere!Sétáljunk egyet a kertben!-majd felállt és Kagome utána ment.

A kertben:

-         Milyen csodálatos az idő!Nem?-kérdezte Kagome.

-         Persze!Az vagy!

-         Tessék?Hogy mondtad?

-         Azon tűnődtem, hogy miután vége van mindennek!Mihez kezdesz?

-         Ezen nem gondolkoztam még!

-         Mit szólnál, ha itt élnél velem?Persze a családod meglátogathatnád gyakran!Amikor csak akarod!És mi uralkodnánk! Az egész világ a lábad előtt lenne!Hogy döntesz?

-         Hát nem is tudom,hogy mit feleljek erre!Még gondolkodnom kell!-felelte megszeppenve.

-         Rendben annyi gondolkodási időt kapsz amennyit csak akarsz!De ne feledd ne túl sokáig!

-         Igen, ahogy parancsolod!Most inkább visszavonulnék a szobámba ha megengedet!Felkészülök, hisz már itt az idő!Kemény éjszaka vár ránk!Vagy nem is, inkább meglátogatom Kougát!Hátha megszerzem tőle az égkövet!

-         Briliáns Kagome!Tudtam,hogy okos lány vagy!Akkor menj és szerezd meg az égköveket!

-         Engedelmeddel!-majd elindult a szobájába.

Mikor felért a lépcsőre Kagurával találta magát szembe.

-         Valaki látni akar téged!-mondta Kagura éles hangján.

-         Kicsoda?-kérdezte kíváncsian a lány.

*

-         Mindjárt ott vagyunk!-mondta a szélboszorkány repülés közben.

-         Értem!

-         Itt is vagyunk!Menj egyenesen ott megtalálod!Később visszajövök érted!

-         De kicsodát…?-kérdezte de már nem kapott választ, mert a szélboszorkány már elment.

-         Menjek egyenesen?Be az erdőbe?

-         Hát még is csak elhozott!-mondta valaki a háta mögött.

-         Kouga?-fordult meg a papnő.

-         Igen.Csak annyit akartam,h. nagyon sajnálom ami történt.

-         De miért?

-         Biztos nagyon fáj neked.-mondta még mindig nyugodtan és odalépett a lányhoz.Az arcuk között csak 5 cm távolság volt.

-         Ne félj tőlem,nem akarok semmit!Tudom,h. a szíved másé!-simogatta meg Kagome haját.

-         Még mindig olyan finom az illatod mint volt!-szagolta meg.-Naraku bűze nem vette át a tested illatát!

-         Mindenki félreismeri őtt!-távolodott el a lány.

-         Miket beszélsz?

-         Naraku nem olyan gonosz,mint azt mindenki hiszi!Tud kedves is lenni!Persze sok szörnyűséget követett már el de nem olyan rossz,mint ahogy mindenki mondja!Csak közelebbről meg kell ismerni!

-         Kagome neked elment az eszed?Az ellenség oldalán vagy és még oltalmazod is?

-         Nem.Csak közöltem a tényállást!Azt hiszem,h. Naraku szerelmes belém!-sóhajtott a lány.

-         Hogy micsoda?Hogy Naraku szerelmes lenne!Ez nem lehet igaz!-kelt ki magából a szellem.

-         Ma megkért engem,h. maradjak vele!

-         És mit feleltél?

-         Azt,h. még gondolkodom rajta!

-         És mire jutottál?

-         Úgy döntöttem igen!Vele akarok maradni!A palotájában élni!

-         Hogy mi?Na figyelj most menned kell!De ma este gyere a palotától távoli vízeséshez!Ma este ne feledd!És mond meg Kagurának,h. köszönöm és, h.teljesítem azt! –mondta majd elfutott.

* 

-         Minden rendben?Ma este szokatlanul csendes vagy!

-         Csak fáradt vagyok!Azt hiszem lefekszem!

-         Várj csak mi volt Kougával?

-         Beszéltünk, és még mindig az a célja annak a bolondnak, h. elpusztítson minket!

-         Minket?Tehát úgy döntöttél velem maradsz?

-         Igen Naraku veled maradok és most lefekszem!

-         Én is fáradt vagyok!Menjünk!

Fennt a szobában:

-         Paylong!El kell mennem egy kis időre de sietek!

-         Rendben.Ne tartsak magával?

-         Nem Paylong!Köszönöm de majd mindent elmesélek!Viszlát!

*

-         Na végre megjött az ordas is!Merre jártál?-kérdezte Inu.

-         Rosszul állnak a dolgok!Nagyon rosszul!

-         Mi történt?-kérdezte Kikiyou.

-         Ma beszéltem Kagoméval és megbeszéltük, h. a vízesésnél találkozunk!Van egy tervem amivel megállíthatjuk Narakut!

-         Hogy micsoda?Találkoztál és még találkozol Kagoméval?

-         Nyugodj meg!Mi lenne az?-kérdezte Miroku.

-         Azt hiszem megvan Naraku gyenge pontja!De ehhez, bár nem szívesen de kell a segítséged kutyus!

-         Ha ezzel Kagomét visszahozzuk vállalom!Bár nem szívesen teszem!

-         Rendben,egyszerű,csak annyit kell tenned, h. leütöd hátulról, míg én beszélek vele!

-         Mi?Te megőrültél nem bántom őt!

-         Ez a leghelyesebb Inuyasha!Én is megyek,elvégre szeretném tisztázni a dolgokat!És csak így hozhatjuk vissza Kagomét!-helyeselt Kikiyou.

-         Argh, rendben!-morgott dühösen,de azért örült h. viszont láthatja kedvesét.

-         Ti itt maradtok,és előkészítetek mindent!Rendben?-mondta Kouga a többieknek!

-         Rendben!-Miroku&Sango.

Majd mindhárman elindultak.

*

-         Kouga késtél!

-         Bocsáss meg de a többiek feltartottak!Rólad érdeklődtek!

-         Rólam?Mindegy úgyis…-már nem tudta végig mondani,mert egy ütést érzett a nyakán és elájult…………

Folyt.köv.