Mindenkinek jár a boldogság
Kagome4 2005.11.01. 09:47
Negyedik rész...
Mindenkinek jár a boldogság
4. rész
- Hát te még élsz? - Na…na..-nem tudta végigmondani, mert elájult. Az idegen Naraku volt és Kagome a karjaiba esett. - Vajon mi lelte?MegvizsgáltatomEz még kapóra is jöhet.- gondolta és egy gonosz vigyor kíséretében elvitte a palotájába.A legjobb orvost hívatta ide.Miután meggyógyította, mivel varázyerővel bírt így szólt: - Sajnálom uram, de a lány elvetélt! - Hogy micsoda?És meggyógyul? - Igen uram 1 héten belül rendbe lezs, de sajnos a lelkét nem tudom meggyógyítani! - Értem elmehetsz! - Vajon attól a korcstól várt gyereket?-majd leült Kagome mellé. - Hol vagyok és mi történt velem-Mondta Kagome fátyolos hangon. - Elájultál, így a palotámba hoztalak és meggyógyíttattalak! Kérdeznék valamit! - Naraku, de hát..kérdezd! - Attól a korcstól vártál gyereket? - Nem de te honnan?A kisbabám mi van vele?-kérdezte Kagome, majd erőtlenül megszorította Naraku kimonóját. - Elveszítetted! - Nem az nem lehet ezt nem bírom ki!-majd sírva fakadt semmivel sem törődve. - Ki tette ezt veled? - Te miattad lett veszélybe a kisbabám!De Inuyashát látva elszaladtam!.mondta sírva. - Tehát a gyermekedet miatta és Kikiyou miatt vesztetted el!Én segíthetnék bosszút állni! - Te meg miről beszélsz? - A mi kis bosszúnkról!Amúgy meg megmentettem az életed! Hálásnak kéne lenned ezért! - Kár volt, ugyanis semmi más nem számított csak a fiam élete! - Megbosszúlhatnád a fiad halálát!Vagy talán nem is volt olyan fontos számodra! - Dehogynem, és hogy bizonyítsam állok rendelkezésedre!- monndta teli gyűlölettel. - Rendben!Adok másfél hetet, hogy mindent elintézz a saját világodban!Majd, a telihold éjszakáján érted küldök valakit aki elhoz a palotámba! - És, ha megbosszultam a fiam halálát, mit szándékozol velem tenni? - Hmm, ezt még meggondolom, de nem öllek meg az biztos! Most az a lényeg, hogy meggyógyulj!A lelkedre a gyógyír a bosszú, az édes bosszú, amely tökéletes lesz veled együtt! - Kagura! - Hívtál Naraku?-kérdezte a szélboszorka közömbösen. - Igen, vidd haza Kagomét, a többit, majd kitervelem!És ne merészelj ilyen hangnemben beszélni velem megértetted?-majd megszorongatta a kezében levő szivet. - I..i..i..i..igen!-mondta Kagura a fájdalomtól akadozva. - Nagyszerű, és most indulj! Kagura elvitte Kagomét a kúthoz és beleugrott.
*
- Vajon, hol lehet Kagome?-kérdezte Miroku a most ébredező Sangotól. - Szerintem elment Inuyashával! - Ilyen korán?Vagy talán már az éjszaka mentek el együtt!-és az utolsó mondatnál megejtett egy vigyort. - Te perverz disznó!Nem mindenki olyan perverz, mint te! Miroku, és még most is a fenekemet fogdosod!-majd agyonütötte a bumerángjával a szerzetest. - Hé, hát ti, meg megint min veszekedtek?-kérdezte Az ekkor érkező Inuyasha. - Inuyasha!-mondta egyszerre Sango és Miroku. - Igen én vagyok, most meg mivan, mért néztek így rám? - Hol hagytad Kagomét?-kérdezte Sango dühösen. - Micsoda?Kagome nincs itt? De hát, az éjszaka még itt feküdt! - Biztos elment fürödni vagy sétálni!-találgatott Miroku. - Hogy érted, hogy az ,,éjszaka”?-kérdezte értetlenkedve Sango. - Úgy, hogy az éjjel itt hagy… - Mi a baj?Inuyasha, ugye nem…ugye nem Kikiyouval találkoztál? - Mi?-kérdezte a még mindig meglepett Sango. - Hátt…ööö.. - Inuyasha, ezt nem hiszem el!-kiabálta dühösen Sango.Hogy tehetted ezt azok után, hogy… - Gondolom Kagome észrevette, hogy nem vagy mellette, így elindult megkeresni és meglátott titeket!Csak reméheted, hogy nincs semmi bajuk!-vágott Sango szavába Miroku.Bár ő is nagyon aggódott Kagome épségéért. - Amondó vagyok, hogy kövessük Kagome finom illatát! Inuyasha? - Számíthatsz rám!-majd szaglászni kezdett, hamar rá is bukkant az illatára.A többiek követték őt.Mikor az erőbe érve elvesztette a fonalat. - Menjünk vissza a faluba!Lehet visszament! –okoskodott Miroku. - Nagyon remélem!-mondta Inu bűnbánóan.A többiek látták rajta, hogy mennyire megbánta amit tett, és hogy mennyire aggódik Kagoméért így nem is nyagatták.
*
Eközben eltelt másfél hét.Kagome valóban rendbe jött.Semmilyen érzelmet nem mutatott.Hojóval is tisztázták egymás érzéseit,így mivel már nem volt mi összekapcsolja őket közös megeggyezéssel elváltak. - Eljött az idő!Anya, el kell mennem egy kis időre!Pontosan nem tudom mikor jövök haza ezért ne számítsatok rám!És ne aggódjatok! Nincs semmi bajom! - Rendben kicsim!Te érzed!Nem mi!Ha elszeretnél menni, hát menj, én nem tartalak vissza!A te helyedben én is menekülnék!Jót tesz neked egy kis utazás!-mondta édesanyja mit sem sejtve, lánya bosszújáról. - Nem is sejted mennyire igazad van!-felelte Kagome közömbösen. - Abba sem szóltam bele, hogy elváltál, immár felnőtt nő vagy, nem szólok bele az életedbe! - Köszönöm!Hát akkor sziasztok! - Ne kísérjelek ki a reptérre? - Nem kell köszönöm!Egyedül is megy!-majd kiment az udvarra és egyenesen a kút irányába vette az útját.Mivel 18:30-kor indult azzal az ürüggyel, hogy „19:30-kor indul a gépe Londonba’’ így már sötétedett.Méd várt 10 percet, majd beleugrott a kútba.-Ahogy sejtettem, itt már sötét van!-gondolta magában miután kimászott a kútból.Nem telt el sok idő már látta is ahogy Kagura jön ki a sötétből. - Akkor induljunk!-mondta Kagome mosolyogva.
* - Már 1 hete keressük Kagomét, de még nyomára sem akadtunk!-mondta Inuyasha aggódva. - Miroku, elárulod, hogy, hogy a manóba tudsz ilyen nyugott lenni?-kérdezte dühösen Sango-A legjobb barátnőm elveszett, és nem találjuk őt sehol, mintha a föld nyelte volna el, te meg itt…itt…itt..áá,… szóra sem méltatlak! - Ha a föld nem is de a szel… - Ilyen még csak eszedbe ne jusson!-vágott Miroku szavába Inu dühösen. - Fő a nyugalom!Hidjétek el én is aggódom Kagoméért, de csak tiszta fejjel lehett gondolkodni!És eddig kilátástalan a helyzetünk,még csak Narakuról se hallottunk semmit!Lehet, hogy valami gonosz tervet szövöget a hátunk mögött, és mikor eljön a megfelelő pillanat hátba támad minket!Várjunk csak! - Igen?-kérdezték meglepetten a többiek egyszerre. - Áh, felejtsétek el! - Miért mire gondoltál Miroku?-kérdezte a félszellem gyanakodva. - Öö..csak…csak valami ostobaságon!Ne is figyeljetek rám! - Miroku, kivele, most!-mondták dühösen. - Oké, oké!Nos… csaaaak….hááátt….szo…szóval… én….arragondoltam,hogymivanakkor,haNarakuelraboltaKagomét!- mondta a végét elhadarva,úgy,hogy a többiek is értsék. - Remélem nem!-mondta Sango,aki már a sírás határán volt. - Ugyan Sango ne sírj kérlek!-mondta Mirolu aki kapott az alkalmon és megfogta a lány fenekét. - MIROKU!-majd elcsattant egy pofon. - Hogy lehetsz ennyire érzéketlen!Hogy mersz fogdosni?De majd én leszoktatlak egyszer és mindenkorra errő.. - Lennétek szívesek máskor megvitatni a szerelmi ügyeiteket, ugyanis Naraku lehet, hogy elrabolta Kagomét és nem tudjuk mi van vele!-erre Miroku és Sango elpirultak. Egy ideig csendben mentek, míg éjszakára a legjobb fogadóba térve hála Mirokunak elkezdte a szokásos , hogy „valamilyen baljós felhőt látott, és ha megengedi akkor kiűzi azt onnan’’sztoriját.Az vacsora is rendesen telt, mígnem Miroku megkérdezte a szokásos kérdését az egyik szép lánytól, „hogy lenne-e a gyermekei anyja’’és erre Sango dühös lett, így Inuyasha csak bámulta az „álompárt’’ és Kagoméra gondolt, de nem sokáig, mert elaludt.Nem sokkal később a többiek is nyugovóra tértek.
*
- Nahát Kagome öröm téged újra látni!Ma este csodásan nézel ki!Készen állsz? - Igen, kész vagyok megtenni akármit!-felelte határozottan Kagome.Rengeteget változott, amióta szövetségbe lépett Narakuval.Sokkal komolyabb lett és levágatta a haját a válláig és a formáját is megcsináltatta tépett fazonra.Kifestette a körmét és kisminkelte magát.Magassarkú cipőjében is magasabbnak látszott. Így sokkal nőiesebbnek tűnt. - Azt teszek amit mondasz!Nincs semmi ellenvetésem! - Akkor ez azt jelenti, hogy megtudod ölni a szellemekt,Kikiyout sőt..Inuyashát is? - Igen Naraku! - Nagyszerű! Van egy meglepetésem! - Mi lenne az?-kérdezte kíváncsian a lány. - LeePaylong!(ejtsd:lípajlong) -ekkor az ajtó kitárult és kilépett rajta egy magas fekete hajú,zöld szemű ,erős férfi. - Mit akar ez jelenteni?-kérdezte Kagome gyanakvóan? - Nem kell aggódnod!Ő itt a személyi testőröd!Kitűnő harcos,így nem eshet bajod! - Szóval ő fog végezni mindenkivel?Hmm, igazán gonosz terv, de tetszik! - Ő nem ember, hanem szellem és nagyon erős!17 évvel ezelőtt öltem és fogtam mega szellemét !Csak a megfelelő irányítóra kellet várnom, és te megfelelsz az elvárásaimnak! - Tehát nincs magánál!Kérlek engedd el őt!Ha magához tér is tudni fogom irányítani! - Ahogy akarod!-majd csettintett az ujjával. - Mi történt!Hol vagyok? - Meghaltál, és a lelkedet fogjul ejtették!De én felszabadítottalak!-felelte kedvesen Kagome. - Meghaltam? - Igen és tudni szeretném segítesz-e nekem?Én irányítanálak! Tényleg Naraku, mivel irányítanám? - Tessék, doshi kártyák!Ezekkel irányíthatod a szellemeket!Más szellemeket a szolgáddá tudsz tenni és irányíthatod őket ezek segítségével! Tehát segítesz a lánynak Paylong? - Mivel meghaltam, és felszabadított, és nincs mit tennem mert szellemként nem bolyonghatok a világon, ezért igen! - Nagyszerű!Kagome,nem szeretném, ha Inuyasha felismerne! Csak ha haldoklik, akkor mondd meg neki ki is vagy valójában!Had szenvedjen annyit, mint amennyit te szenvedtél!-gúnyos mosoly. - Jólvan!De nem olyan könnyű átverni, ugyanis megérzi a szagomat! - Nem,csak az enyémet fogja érezni! - Rendben!KÉSZÜLJ FEL INUYASHA,MERT HAMAROSAN MEGHALSZ!
Folytatása következik!
|